Az adat életet ment és közpénzt takarít meg, mondta Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem dékánja a hatodik Health 2.0 Hungary Chapter Meetingen. Már elindult egy olyan pilot projekt, – amit Pintér Sándor belügyminiszter felügyel – amelynek keretében egy mesterséges intelligencia (MI) alapú algoritmust alkalmaznak a vastagbélrák szűrés során kivett polipok szövetmintáinak elemzésére.
A magyar egészségügy mindenféle mintákban gazdag, ám nem használjuk jól ezeket. Ugyanakkor Szócska Miklós úgy fogalmazott: adatkincsek vannak a birtokunkban, amelyekkel az európai államok hamarosan kereskedni fognak.
Óriási versenyelőnyünk van, de...
Magyarországnak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) vagyis a felhőben lévő adatok miatt komoly versenyelőnye van. Kiemelte: Közép-Európában csak nekünk áll rendelkezésre ennyire komplex rendszerünk, és érdemes lenne az adatokat okosan használni.
Felhívta arra is a figyelmet, hogy a technológiában gazdag államok rá fognak rabolni az adatban gazdag államokra, többek között Magyarországra is.
Az adat gyógyszer, ha hagyjuk, hogy adat alapon gyarmatosítsanak bennünket, akkor abból nem jövünk ki jól. Éppen ezért ebbe a területbe forrásokat kell tenni, mert ha megcsináljuk a ráktaláló algoritmust, és mi nyitjuk meg az adatokat globálisan a világ számára, akár a WHO-nak, akkor abból rengeteg előnyünk származik.
Úgy fogalmazott, a következő másfél-két évben a leginkább arra kellene fókuszálni, olyan platformokat kell fejleszteni, amelyekre ráhordjuk az egészségügyi adatokat. Azaz legyen egy központi adatkincsünk, amit kutathatunk és értékesíthetünk is gyógyszercégeknek vagy a kutatók számára. A cél nem az, hogy széthordjuk az adatokat, hanem az, hogy rendszerezzük azokat – emelte ki Szócska Miklós.
Vezető halálok
Statisztikai adatok szerint Magyarországon a vastagbélrák vezető halálok, évente több mint tízezer beteget diagnosztizálnak és ötezren életüket is vesztik. Magyarországon évente egy Tokaj méretű város lakói halnak meg vastagbélrákban, erről itt írtunk bővebben. Szűrővizsgálatokkal, illetve az időben felfedezett rákos betegek ötéves túlélési esélye 90 százalék, a késői stádiumban pedig tízből csak egy beteg él öt év után is.Az algoritmusoké a jövő
Szócska Miklós, – aki magát adatfetisisztának nevezi – kiemelte: az általuk fejlesztett ráktaláló algoritmus hússzor annyi mintát tud átnézni néhány órán belül, mint egy patológus, ráadásul nagyon gyorsan, órákon belül az eredmény is megszületik.
Erre a pilot projektre akarják ráépíteni a nemzeti szűrőprogramot is, ami azért is fontos, mert a patológusok korfája eltorzult, sok a hatvan év feletti orvos.
Kiemelte:
a projekt, amit most tesztelnek, a patológia és a radiológia mesterséges intelligencia alapú gyártósora lesz.
Ez az MI alapú patológiai program nagyságrendileg öt- és hétmilliárd forint közötti költségvetési forrásból megvalósítható, amire azért is szükség van, mert az adat gyógyszer és nem utolsó sorban emberéletek ezreit lehet megmenteni.
Az MI megmondja, ki fog meghalni
Magyarországon a betegek rengeteg digitális lábnyomot hagynak, a háziorvosoknál, a rendelőkben a járóbeteg-ellátásban és a kórházakban is, számtalan digitális adat születik róluk. Szócska Miklós azt is elárulta, hogy a koronavírusjárvány idején az MI segítségével megnézték a halálozási mutatókat.
A mesterséges intelligencia 83 százalékos valószínűséggel és 23 százalékos szenzitivitással megmondta, hogy a gyógyszerszedési szokásai alapján ki fog meghalni.
Új adat útvonalakat próbálnak kialakítani, például, ha a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint egy idősebb beteg, ha nem kapta meg a pneumococcus elleni (tüdőgyulladást okozó vírus) védőoltást, akkor a rendszer figyelmeztetni tudja a háziorvost, hogy oltsa be a betegét, vagy ha valaki, nem ment el a vastagbélrák szűrésre, akkor is jelezze ezt a rendszer az alapellátó orvosnak. A vastagbélrák szűrés jelenleg behívásos alapon történik Magyarországon az 50-70 évesek körében.