David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete nem először bírálta a magyar szuverenitásvédelmi törvényt, valamint és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, legutóbb a június 23-i, a rezidenciáján rendezett családi Pride-pikniken.

Magyarország is megalkotta a saját, civil szervezetek „külföldi támogatásáról” szóló törvényét, aztán a „melegpropaganda-ellenes” törvényét, majd az úgynevezett „Szuverenitásvédelmi Hivatalt”. Magyarország nem sok időt vesztegetett, mire ezt a félelemgépezetet alkalmazni kezdte

– állította David Pressman.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal nemrég létrehozott közösségi oldalán reagált a nagykövet beszédére. Felhívták a figyelmét arra, hogy az amerikai törvény minden tekintetben szigorúbb, mint a magyar szabályozás, ugyanakkor az Egyesült Államok által hozott szuverenitásvédelmi intézkedések megítélése kizárólag az amerikai polgárokra tartozik. Joggal várható el – olvasható a közleményben –, hogy a nagykövet úr is tiszteletben tartsa a magyar törvényhozást, a szabályozás megítélését pedig a magyar emberekre bízza – áll az Index cikkében. 

Magyar szuverenitásvédelem

A magyar szuverenitásvédelmi törvényt 2023. december 12-én szavazta meg az Országgyűlés. A még tavaly hatályba lépett jogszabály szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal „elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató autonóm államigazgatási szerv.

A hivatal független, csak jogszabályoknak van alárendelve, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten és minden más intézmény, szerv, politikai párt, társaság, egyesület, jogi vagy természetes személy általi befolyásolástól mentesen látja el. A hivatal számára feladatot csak törvény írhat elő."

A hivatal feladatai:

  • Szuverenitáskockázat-értékelési módszertant alakít ki és alkalmaz.
  • A vizsgálat alá vont szervezetektől, az állami és önkormányzati szervektől, továbbá más, az adott ügyben érintett szervezetektől vagy személyektől beszerzett információk és adatok értékelésével elemzi a nemzeti szuverenitás érvényesülését.
  • Javaslatokat dolgoz ki és ajánlásokat fogalmaz meg a Magyarország szuverenitásának védelmét célzó intézkedésekre.
  • Évente nemzeti szuverenitásjelentést készít.
  • Kutatást végez és finanszíroz a nemzeti szuverenitás érvényesülésének társadalmi, gazdasági, kulturális, intézményi és jogi feltételrendszere javítása érdekében.
  • Feltárja és vizsgálja a más állam, valamint külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett érdekképviseleti tevékenységeket – ide nem értve a diplomáciai, illetve a külképviseletek, valamint a szakmai érdekképviseleti szervezetek által végzett tevékenységet –, információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységeket, valamint a demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket, ideértve az állam közhatalmi feladatait gyakorló személyek tekintetében e személyek döntéshozatali eljárását befolyásoló tevékenységet, ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik.
  • Feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére.
  • Feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenységet támogatnak.

A hivatal vizsgálati eljárása során bizonyítási jellegű cselekményként „a vizsgált szervezet, valamint az adott ügyben érintett állami vagy önkormányzati szerv kezelésében levő, a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható összes adatot megismerheti, arról másolatot készíthet, és az összes ilyen iratba – ideértve az elektronikus adathordozón tárolt iratokat is – betekinthet, illetve azokról másolatot kérhet.

Az adóhatóság megkeresésre vagy adatkérésre az adótitokról is tájékoztatja a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, ha a tájékoztatás a törvényben meghatározott feladat ellátásához szükséges.

Amerikai ügynökregisztráció

A magyar szabályozásnak megfelelő amerikai szuverenitásvédelmi törvényt 1938-ban fogadták el. A külföldi ügynökök bejegyzéséről szóló törvény (Foreign Agents Registration Act, FARA) lényegében minden olyan magánszemélyre vonatkozik, aki az amerikai közéletben szerepet vállal és külföldi pénzforrásokat is kap.

Noha maga a törvény nem tilt semmilyen konkrét tevékenységet, kötelező regisztrációt és adatközlést ír elő minden érintett „külföldi ügynöknek”.

A törvény kimondja, hogy – a „külföldi ügynökök” meghatározása szerinti – olyan magánszemélyeknek vagy jogi személyeknek, akik belföldi lobbitevékenységben vagy külföldi kormányok, szervezetek vagy személyek érdekképviseletében („külföldi megbízók”) aktívak, regisztrálni kötelesek az igazságügyi minisztériumnál, és fel kell fedniük kapcsolatukat, tevékenységüket és a kapcsolódó anyagi ellentételezést.

Ezt a kötelezettséget az amerikai törvény alapján az érintetteknek kell felismerniük, a magyar szabályozás ellenben csak a vizsgált szervezeteket kötelezi adatszolgáltatásra. 

Vagyis amíg nálunk a Szuverenitásvédelmi Hivatal kizárólag gyanú vagy kutatási program esetén gyűjt információkat, az amerikai igazságügyi minisztérium adatbázist épít.

A FARA-törvény azt is aprólékosan szabályozza, hogy a nyilvántartásba vételnek tartalmaznia kell az ügynök és a külföldi megbízó személyazonosságát, le kell írnia az ügynöki munkát, és tartalmaznia kell az ügynök és a külföldi megbízó közötti szerződés másolatát.

Aki szándékosan hamis nyilatkozatot tesz egy lényeges tényről, vagy nem tünteti fel azt, vagy a nyilatkozatában foglalt állítások, az azokhoz csatolt dokumentumok másolatai félrevezetőek, 250 ezer dollár pénzbüntetéssel vagy öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.