Majdnem minden egészségügyi átalakítási folyamatnak a közepén tartunk, ezzel kezdte előadását Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára a Magyar Kórházszövetség keddi konferenciáján. Nem számítanak uniós forrásra az egészségügy területén, nem lesz RRF forrás a finanszírozási rendszer átalakítására, ezt hazai forrásból kell megvalósítani. Olyan makrogazdasági környezet van, hogy nincs sok pénz – mondta az államtitkár.

Beszélt arról is, hogy a kórházak hamarosan plusz forrásokat kapnak, márciusban folytatódik a kórházkonszolidáció, de erről még zajlik az egyeztetés a Pénzügyminisztériummal. Ez már csak azért is fontos lenne, mert december végén a kórházakban több mint 62,2 milliárd forintnyi kifizetetlen számla halmozódott fel. Az adat meglepő, hiszen 90 milliárd forintot kaptak konszolidációra az intézmények.

Kapcsolódó

Egyszerre zajlik centralizáció és decentralizáció az egészségügyben, az alapellátás átszervezését járási szinten valósítják majd meg. Beszélt az államtitkár arról is, hogy 2028. január 1-ig a gazdaságtalan üzemméretű praxisokat különösen az 1200 alatti körzeteket kivezetik, ebből jelenleg 250 van Magyarországon.

A védőnői hálózat átalakításával kapcsolatban megjegyezte, százzal több védőnő dolgozik egészségügyi szolgálati jogviszonyban, mint korábban. Az ügyeleti rendszer átalakítása kapcsán kiemelte: 20 százalékkal csökkent az indokolatlan mentő kivonulások száma, 120 ezer ügyeleti ellátásban megforduló beteg értékelése alapján a lakosság 4,25-re értékeli az ellátást. Míg korábban profitorientált cégek végezték az ügyeleti ellátást, ma ezt az Országos Mentőszolgálat látja el.

Kevesebb lesz a szövődmény

Hangsúlyozta,, hogy nem zárnak be kórházat, járási egészség központtá fejlesztik majd ezeket. Szakmaspecifikus koncentráció jön, a nagy hightech igényű műtétek bekerülnek a vármegyei kórházakba, ez már az idei év második félében megvalósul. Mivel gyakorlott orvosok végzik majd a műtéteket, ezért kevesebb lesz a szövődmény is.

A szakdolgozók kompetenciáját emelni akarják, és az kapóra jött, hogy az orvosoknál elfogytak ötjegyű pecsétszámok. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) már dolgozik azon, hogy a krónikus betegek számára, akik évek óta ugyanazokat a gyógyszereket szedik, a megfelelő kompetenciával rendelkező szakdolgozók is felírhassák a készítményeket.

Blokkolják a költéseket

Blokkolva vannak a költések a kórházakban, az osztályok nem vehetnek eszközöket. Ez meddig marad így? Tette fel a kérdést az államtitkárnak Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség alelnöke, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója.

Takács Péter szerint a Pénzügyminisztérium tartja fenn ezt a blokkot, ugyanakkor azzal tisztában van, hogy az eszközök amortizációja teljesen más jelent a kórházban, mint egy irodában, ahol a fénymásoló romlik el. Egyelőre nem tudja, hogy meddig tartja fenn a Pénzügyminisztérium ezt a blokkot. Elhangzott ugyanakkor az is, hogy az egészségügyben az amortizáció értéke évente 70 milliárd forint körüli összegre tehető.

Költségvetési harc

A 2025-ös költségvetéssel kapcsolatban hangsúlyozta, az egészségügyben, az oktatásban és a szociális szféra területén nem csökkenhetnek a források, minden más területre valószínűleg kevesebb jut majd.

Az ágazati béremeléssel kapcsolatban elmondta:

200 milliárd forint jut erre a területre idén, úgy fogalmazott az államtitkár ez nagyon nagy lóvé.

A covid-19 járvány alatt az orvosbérek jelentősen megugrottak, kinyílt a bérolló az orvosok és a szakdolgozók között. Ma egy orvos a nemzetgazdasági átlag háromszorosát keresi, havonta bruttó 2,2 millió forintot visz haza, ehhez képest márciustól a szakdolgozók bére az orvos bérek 37 százaléka lesz.

2024. március 1-től a szakdolgozóknál sávos bérrendszert vezetnek be, a korábbi 17 fizetési osztály helyett rugalmasabb differenciáltabb bérezés valósul meg.

Felidézte: 2023-ban 18 százalékkal emelkedett a szakdolgozók bére, akkor erre 41,5 milliárd forintot jutott a költségvetésből. A középfokú végzettségű ápolók átlagkeresete tavaly novemberben 714 ezer forint volt, a diplomás ápolók pedig bruttó 886 ezer forintot kerestek.

A kórházakban olyan bértámogatás lesz, hogy aki vállalkozóként foglalkoztat orvost az személyenként 1,1 millió forintot bukik havonta.

Az alapellátásban szeretnének oda eljutni, hogy 2028-ig a fix elemek beépüljenek kártyapénzbe, teljesítmény indikátorok lesznek. Nemzetközi tapasztalatok alapján a finanszírozási ösztönzők, akkor érnek el valódi hatást, ha az adott finanszírozási forma aránya a teljes finanszírozás összeg 10 százalékát eléri.

A tavaly év végi kórházigazgatói menesztésekkel kapcsolatban elmondta: a változásoknak nincs köze a kórházi adósságokhoz, egy új vezetői kiválasztási rendszert szeretnének kialakítani, menedzserekre lesz szükség a kórházakban.

Jöhet az együttélés

Az állami- és a magánegészségügy szektor szétválasztása kapcsán Takács Péter elmondta, már a folyamat vége felé tartanak, és hamarosan

el fogják kezdeni a két szektor együttélését is szabályozni.

Hangsúlyozta, hogy kormányzati döntés szükséges ahhoz, hogy mely magántulajdonú szolgáltatókat engedik be hosszú távon a közfinanszírozott ellátásba. A döntés után a bértámogatás beépítése, szektorsemleges finanszírozás kell. 

Jelenleg a várakozási idővel a legelégedetlenebbek a betegek, míg korábban a paraszolvencia volt az a terület, ami nagyon zavarta őket.

A szűrővizsgálatok rendszerét is átalakítják. Siralmas a magyarok egészségügyi állapota, ebben előre lépésre van szükség. Az a terv, hogy öt évente egyszer mindenkinek egy általános egészségügyi szűrésen részt kell majd vennie.