Nemrég derült ki, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a múlt héten Madridban lobbizott José Manuel Albares spanyol külügyminiszternél azért, hogy a részben magyar állami tulajdonban lévő Ganz-MaVag Europe Zrt. bevásárolhassa magát a spanyol vasútijármű-gyárba, a Talgoba. A hírek szerint a nagy múltú, ám eladósodott spanyol vállalat 40 százalékáért 240 milliárd forintot (632 millió eurót) fizetne a Magyar Vagon Vagyonkezelő Zrt-hez tartozó konzorcium. Az iho.hu szakportál arról is írt, hogy a magyar csoport a megkérdezett források szerint elkötelezett a Talgo spanyolországi központjának, valamint gyakorlatilag a teljes munkatársi gárda és a jelenlegi vezetőség megtartása mellett. Tárgyalnak a tartozásai miatt sérülékeny Talgót hitelező bankokkal is, hogy járuljanak hozzá a tulajdonosváltáshoz, mondván kötelezettséget vállalnak a gyártó hiteleinek megfizetésére.

S bár üzleti szempontból mindkét félnek jó lenne az üzlet, a spanyol sajtóban nem épp pénzügyi szempontok jelentek meg ellenérvként. Az emblematikus spanyol vasúttársaságot attól féltik, hogy a szélsőjobboldalinak nevezett Orbán Viktorhoz és Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló vállalat akarja bevásárolni magát a spanyol piacra, és csak az ebbéli gyanút akarja a Magyar Vagon elfedni azzal az ígérettel, hogy megvédik a helyi munkahelyeket. 

A beszámoló szerint megdöbbent a spanyol vasúti ágazat azon, hogy 320-350 millió eurós tartozást felhalmozó Talgoért bejelentkezett a Ganz-MaVag Europe Zrt. A Talgo forrásai hivatkozva arról is beszámolnak, hogy lépéseket tettek az üzlet ellen.

 

  • Ennek egyik eszköze lehet az, ha a Talgot hitelező bankok az adósság kifizetését teljes egészében és azonnal követelnék, mert ez olyannyira megdrágítaná a felvásárlást, ami már nem érné meg a magyar félnek.
  • Felmerült még lehetőségként a hazánkban is ismert, amúgy baszk járműgyártó, a CAF szerepvállalása is. Ugyanis Andrés Arizkorreta CAF-vezér közel áll a baszk nacionalista párthoz (PNV), amely egy vasúti behemótot szeretne létrehozni Baszkföldön.

 

Mindenesetre komoly gondot okozhat a spanyol időhúzás, hiszen a Nemzeti Tőzsdefelügyelet (CNMV) befagyasztotta a Talgo részvényeinek árfolyamát, amíg a mintegy 620 millió euró értékű bizniszt alá nem írják. Egyébként azt a Magyar Vagon is elismerte a spanyol lapoknak, hogy tárgyalásokat folytat a Talgo összes részvényére vonatkozó lehetséges vételi ajánlatról, részvényenként 5 eurós áron, de végleges döntés még nem született. 

De megéri vesződni ezzel? Mi az, hogy, nagyon is!

Dacára a felhalmozott tartozásoknak, a nagysebességű könnyűvasutak tervezésében, gyártásában és karbantartásában vezető szerepet betöltő

Talgo 2023 első kilenc hónapjában 470,3 millió eurós bevételt ért el, ami 33,5 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában regisztrált 352,2 millió euró.

S ehhez még tegyük hozzá, hogy

2023 első kilenc hónapjában minden eddiginél magasabbra, 4,2 milliárd euróra növelte megrendelésállományát, amit az októberig elnyert több mint 1,9 milliárd eurós új szerződések is elősegítettek.

A bevétel növekedése elsősorban a megnövekedett gyártási tevékenységnek és az európai, kiemelten a német és dán vasúttársaságokkal kötött szerződések meghosszabbításának köszönhető.

Az pedig már csak hab a tortán, hogy

a Talgo egyike annak a tíz spanyol vállalatnak, amely megújuló hidrogén üzemanyagcellákon alapuló meghajtási rendszert tervez és épít,

hogy azt a világon elsőként nagysebességű vonatban hasznosítsa.

A Talgonál ezért is gondolják úgy, hogy megérett az idő a cég részvényeinek eladására, az új befektető megjelenésére, ezért is lenne sajnálatos a magyar gazdaság számára, ha a kormányzat ellentmondásos Oroszország-politikája miatt bukná hazánk a spanyolországi befektetést. 

Másrészt Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelőjében, amikor ötlépésben felvázolta Magyarország középtávú terveit, külön kiemelte, hogy negyedik lépésként, nyitunk és kereskedünk, utakat, hidakat, vasutakat építünk, repteret fejlesztünk, valamint ötödik lépésként a növekedni akaró és külföldön is eredményes magyar cégeket megtámasztjuk.