Összesen 3155 település fejlettségét mérte meg az Egyensúly Intézet és így született meg az első Településindex, mondta Boros Tamás az intézet igazgatója és hozzátette, ezt mostantól minden évben elkészítik. A szervezet egy független agytröszt, 53 indikátor alapján hasonlították össze városokat, falvakat településeket.  Ezek mutatják meg egy-egy közösség fejlettségének, élhetőségének legfontosabb aspektusait. Az igazgató kiemelte: Magyarország egy közösséghiányos ország, túlzottan individualista, és jellemzően ez tartja vissza a közösségek fejlődését.

A kutatásból kiderült 68 darab 15 ezer fő feletti városból 26 mutatott fejlődést 2014 és 2021 között. A fennmaradó 42 település viszont átlagosan 2,2 indexpontos csökkenést könyvelt el.

Kapcsolódó

A fejlődő városok többsége Pest és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében található. Az ország többi részén csak elszórva akad olyan település, amely – ha minimális mértékben is, de – virágzásnak indult. Hasonló mintázat rajzolódott ki, mint a megyeszékhelyeknél – azzal a különbséggel, hogy észak-magyarországi és déli városok ténylegesen rontottak 2014-es pontszámaikhoz képest.

Itt ön is megnézheti saját kerülete, városa vagy települése, hogy szerepelt a listán.

A fővárosi rangsor

A fővárosi kerületek kategóriájában az V. kerület végzett az élen a vizsgált időszakban, a második helyre az I. kerület került, míg a harmadik helyezést a VI. kerület szerezte meg. A három legdinamikusabban fejlődő kerület az V., a XIII., illetve a IX. kerület lett. 

A megyeszékhelyek rangsora

Székesfehérvár lett az első helyezett a megyeszékhelyek kategóriájában: 12 indexponttal előzte meg a második helyezett Győrt. A „folyók városát” szorosan követi a harmadik helyezett Eger. Szintén Székesfehérvár ment keresztül a legnagyobb fejlődésen a vizsgált időszakban, a második legtöbbet fejlődő megyeszékhely Zalaegerszeg, a harmadik pedig Kecskemét volt 2014 és 2021 között.

Budaörs megmutatta

A 15 ezer fő feletti települések, azaz a városok versenyében Budaörs, Biatorbágy, Gödöllő, Paks és Veresegyház szerezte meg az első öt helyet 2021-ben.

A főváros agglomerációjában található Budaörs 2014 óta az első helyen szerepel, de Paks is megőrizte negyedik helyezését. Ezzel szemben Veresegyház a korábbi harmadik helyről az ötödik helyre került, miközben Biatorbágy a 13. helyről tört az élre. Utóbbi település ráadásul azt is elmondhatja magáról, hogy a vizsgált időszakban a legnagyobb fellendülésre volt képes. Biatorbágyot Komárom, Monor, Fót, illetve Cegléd követi a legintenzívebben fejlődő városok körében.

A rangsorban a 15 ezer lakos feletti települések között Budaörs végzett az első helyen, ami még Wittinghoff Tamást, a város polgármesterét is meglepte. Kiemelte: a statisztika fontos dolog, de ők azt tapasztalják, hogy nem nő az ott élők száma. Hiába épül Budaörsön sok lakás, ezeket kiadják és a bérlők nem ott vannak bejelentve. A statisztikai adatok alapján a helyi iparűzési adó tekintetében nagyon erősek, de egyetlen fillér állami támogatást nem kapnak, a költségvetés nettó befizetői. Az elmúlt években 13 milliárd forintot vontak el tőlük – sorolta.

Van valami érdekes pikantéria abban, hogy a 15 ezer feletti városok kategóriájában egymást követő települések földrajzilag is egymás mellett vannak, mondta Nánási-Kézdy Tamás Biatorbágy alpolgármestere. A fővárost sújtó elvándorlás jelentős problémát okoz az agglomerációban. Biatorbágy például radikális intézkedéseket vezetett be emiatt. Kiemelte: az elmúlt 3 évben váltak iskolavárossá, és lehet hogy három év múlva már Budaörsöt is lekörözik.

A kisvárosok kategóriájában Balatonfüred megőrizte az első helyet, 54,2 indexponttal zárva a vizsgált időszakot. A második – a korábbi hatodik helyezett – Üllő lett, miközben Diósd maradt a harmadik helyen.

A felmérés szerint 2014-ben Aszód még a negyedik helyen állt, ám a tizenötödik helyről feltörő Ürömnek végül sikerült megelőznie. A legtöbbet fejlődő öt kisváros közé Délegyháza, Erdőkertes, Szikszó, Dömsöd és Polgárdi került.

A települések fejlettségével kapcsolatban Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke és Gödöllő polgármestere elmondta, jelenleg nem egyszerű az önkormányzatok helyzete.

Ugyanakkor számos példa van arra, hogy támogatások nélkül is képesek települések például Gödöllő és Budaörs is jelentős gazdasági fejlődést produkálni.

Gödöllővel kapcsolatban megjegyezte: a város bekerült az első három helyezett közé. Ugyanakkor nagyon nehéz egyensúlyban tartani azt a stratégiát, ami kezeli az egyre növekvő kitelepülő lakosságszámot vagy a gazdasági erőterek érvényesítését.

Marek Bertram, a kutatás vezetője a Településindexszel kapcsolatban elmondta: nyilvánosan elérhető statisztikai adatokból dolgoztak, öt csoportra osztották a településeket lakosság és jogállás alapján. A települések nulla és száz közötti pontszámot kaphattak.

Néhány indikátor, ami alapján értékelték a településeket:

  • lakások átlagos négyzetméter ára;
  • nettó jövedelem;
  • a település költségvetése;
  • a bűncselekmények száma;
  • diplomások aránya;
  • ki- és betelepülések aránya.

A 15 ezer lakos feletti városok rangsora:

  • Budaörs
  • Biatorbágy
  • Gödöllő
  • Paks
  • Veresegyház

A legnagyobb fejlődést elérő városok

  • Biatorbágy
  • Komárom
  • Monor
  • Fót
  • Cegléd

Kisvárosok rangsora:

  • Balatonfüred
  • Üllő
  • Diósd
  • Üröm
  • Aszód

A községek rangsora:

  • Hévíz
  • Fonyód
  • Alsóörs
  • Berente
  • Balatonföldvár

A kutatás egyik fontos konklúziója, hogy a főváros lakossága és szolgáltatásainak száma évről évre ugyan csökken, a fejlődés azonban így sem torpant meg, ez a kettősség jellemzi Budapestet, mondta Boros Tamás. A városból való kivándorlás nagyon nagy problémát jelent az agglomerációs települések számára.

A vizsgált időszakban Pest megyében 35 településen nőtt a lakosság létszáma legalább ezer fővel; ezek közül minden harmadik rontott az indexpontszámán.

Az Észak-Alföldön lévő megyeszékhelyek látványos fejlődésen mentek keresztül, jellemzően 11 indexpontos emelkedést mértek. És azt is kiemelte az igazgató, hogy kisvárosok 60 százalékában csökkent  településindex pontszáma.

Nyílik az olló és jellemzően csak a nagyobb városok tudnak fejlődni, de ez nem magyar sajátosság ez egy világjelenség.

Községek tekintetében a Balaton fontosságát is hangsúlyozta, hiszen több fejlődő község és város is találhatók a tó körül.

Érdekességek:

  • Rémben volt a legmagasabb a diplomások aránya, 45 százalék , a településen lakó 1200 fő közül 540-nek volt diplomája.
  • Kishódos a legelszigeteltebb település a községek között. A településről közúton 107 percbe telik eljutni a Nyíregyházára, a megyeszékhelyre.
  • A községek kategóriájában a zalai Búcsúszentlászlón volt a legmagasabb a lakosságtól szelektíven elszállított települési hulladék aránya meghaladta a 99 százalékot is.
  • A községek között Balatonszentgyörgyre (28,5 milliárd forint), a kisvárosok körében Körmendre (13,3 milliárd forint), a városok kategóriájában pedig Hajdúszoboszlóra (10,5 milliárd forint) érkezett a legtöbb állami támogatás.

Nem tudják a városban tartani a lakosságot

A fővárosi kerületek között második helyet megszerző I. kerületet évente több mint 8 millió turista látogatja meg, ennek is köszönhető, hogy a top helyen végeztek, mondta V. Naszályi Márta az I. kerület polgármestere. Ugyanakkor hangsúlyozta: jelenleg olyan támogatási rendszerek vannak, amelyek nem azt erősítik, hogy Budapest belvárosában megtartsák a lakosságot, hanem azt erősítik, hogy az agglomerációba költözzenek ki az emberek.

Példaként említette, hogy az I. kerületben a lakásügynökség segítségével megpróbálják az üresen álló lakásállományt feltérképezni. Jelenleg minden negyedik lakás üresen áll a várban, az a cél hogy ezeket a lakásokat bevonják a bérlakásrendszerbe.

Soproni Tamás a VI. kerület polgármestere, azt mondta, Erzsébetvárosban van az Andrássy út, az Opera, a Balettintézet, jó helyzetből indulnak. Az elmúlt években sikerült a legerősebb szociális hálót létrehozniuk, és a legnagyobb közterület megújítási programot is elindították. Csiga Gergely, a XIII. kerület alpolgármestere pedig kiemelte: ha jól számolt, ebben az önkormányzati ciklusban ez a 83-dik elismerés, amit szakmai szervezetektől kap a XIII. kerület, ez büszkeséggel tölti el. Sokszínű, befogadó kerület az övék, ahol minimálisan csökken a lakosság száma, csupán 144 fővel, ami elenyésző. Hangsúlyozta: a Váci út környékére költöző cégek, Magyarország GDP-jéhez jelentősen hozzájárulnak.

A legjobban fejlődő fővárosi kerület lett a IX. Baranyi Krisztina polgármester kiemelte: a kerületben van Csepel után a második legtöbb rozsdaövezet, ezek felszámolása komoly potenciált jelent a kerület számára.