Magyarországon ugyan megtörténtek az első lépések az elektromos autók elterjesztésére, azonban az ilyen járművek száma várhatóan az átlagos európai mennyiséget is nehezen közelítheti meg az évtized végére  derült ki a PwC felméréséből. Globálisan az iparági vezetők véleménye szerint nem elképzelhetetlen jelentős, akár 20 százalékos arány elérése, addig Magyarországon 2020-ra az óvatos becslések szerint sem haladja majd meg az elektromos autók részaránya a 0,7−1,2 százalékot a teljes járműparkon belül. Mindez 3,8 milliós járműparkot feltételezve körülbelül 45 ezer villanyautó forgalomba állását jelentheti az évtized végére.

A magyarországi trendekről három lehetséges forgatókönyvet tart elképzelhetőnek a PwC. Az optimista verzió szerint 2020-ra 5, a realisztikus szerint 1,2, a pesszimista szerint pedig 0,7 százalékos arányt érhet el az elektromos autók részaránya a teljes járműparkon belül.

Az elterjedés egyetlen jelentős infrastrukturális feltétele a töltőállomás-hálózat kiépítése, a tapasztalatok szerint minden elektromos autó után másfél töltőállomást kell létrehozni a kényelmes használat érdekében − ez azt is jelenti, hogy még a pesszimista várakozások szerint is jóval több mint 40 ezer töltőállomásra lesz szükség. A töltőállomások mintegy 60 százalékának a fogyasztó lakásánál kell létesülnie, célszerűségből például az éjszakai töltés érdekében. Amíg nem épül megfelelő mennyiségű "áramkút", addig nem lehet az elektromos autók terjedésére sem számítani, a másik oldalon azonban vélhetően kevés társaság vág bele tömeges telepítésbe, amíg az e-járművek száma elhanyagolható. A hálózat fejlesztése a PwC szerint összesen mintegy 86,5 millió euró beruházást igényelne erre az időszakra.

A kevéssé valószínű, 20 százalékos részarány elérése is csak marginálisan befolyásolná a magyarországi áramfogyasztási görbét, az energiaszektorra gyakorolt hatás így igencsak visszafogottnak ígérkezik, kapacitásbővítést és egyéb extra ráfordításokat nem igényel. A teljes nemzeti fogyasztás várhatóan 0,2-0,3 százalékát teszi majd ki az autók töltéséhez szükséges áram, ami még az optimista forgatókönyvben is csak 1,1 százalékra rúgna − ami télen sem okozna problémát.

Nemzetgazdasági szinten 2020-ban összességében vélhetően negatív gazdasági eredményt ad majd az elektromos autók terjedése, hosszú távon azonban − a közvetlen hatásokat is figyelembe véve − egyértelműen pozitív lesz a szaldó a PwC szerint. (A konzervatív forgatókönyv szerint az elektromos autók terjedése 2020-ban több mint 37 millió euró veszteséget okoz majd a gazdaságnak.) A kieső üzemanyagadó-bevételek, az infrastrukturális fejlesztés, valamint az ösztönzők és támogatások negatív költséghatása mellett az üzemanyag-megtakarítás, a fel nem használt széndioxidkvóták, a munkahelyteremtés és az áramértékesítésből befolyó többlet-adóbevételek hosszabb távon már átbillentik a mérleget.

 

szám

Magyarországon

5

százalékra nőhet a e-autók részaránya 2020-ra