Török Gábor szerint Orbán alkotmánymódosítása után a köztársasági elnök teljesen megalázott helyzetbe került:

Azt a tervezett alkotmánymódosítást üdvözli éppen, akarja „jó szívvel” aláírni, amely arról szól, hogy ne írhasson alá többet a mostanihoz hasonló kegyelmi döntéseket... Ha ezt átgondolja, világossá válik számára, hogy ennél nagyobb megalázás elnököt nem nagyon érhet az őt megválasztó és támogató politikai többség részéről.

A politológus szerint a kegyelmi ügynek közjogi értelemben két főszereplője van, ugyanis az államfő döntését az akkori igazságügy-miniszternek, Varga Juditnak kellett ellenjegyeznie. Szerinte a volt igazságügyi miniszter politikai kára még nem látszik ennyire világosan, de nyilvánvaló, hogy ebben az ügyben ő is roncsolódik. Ha a Fidesz nem akarja, hogy az ügy hónapokra napirenden maradjon, minden bizonnyal még hátrébb kell léptetniük: nem lenne meglepő, ha végül mégsem Varga Judit állna a párt EP-listájának élén – írja Török.

„A valódi főszereplő persze, mint szinte minden ügyben egy jó ideje, a miniszterelnök. A végső politikai felelősség nyilván az övé, és a legnagyobb politikai kockázatot is neki kell vállalnia. Számára a legnagyobb tanulság talán az lehet, hogy még egy ennyire aszimmetrikus, domináns politikai helyzetben sem teljesen mindegy, hogy kik állnak a vártán. Jó dolog, ha egy politikus tud alkalmazkodni a modern mediatizált világ körülményeihez, de még jobb, ha minden tekintetben alkalmas a feladata betöltésére. Az elnökség látszólag nem bonyolult feladat, nincsenek nagy, nehéz döntések, így sokszor úgy tűnik, hogy a legfontosabb képesség a népszerű közösségi médiás képek elkészítése.

Aztán jön egy ilyen ügy és kiderül: nagyon nem mindegy, hogy a politikus mennyire felkészült, hogyan képes megszervezni, felépíteni a csapatát, milyen érzéke van a közjogi és politikai megfontolásokhoz stb.

Elképzelhetetlennek tartom, hogy Mádl Ferenc, Sólyom László vagy éppen Áder János átengedett volna egy ilyen kegyelmi kérvényt, hogy – bármi és bárki is állt az előterjesztés hátterében – ne szólalt volna meg a vészcsengő a hivatalban” – fejtette ki Török Gábor.

Egyre többen hagyják el Novák tanácsadói testületét 

A 16 fős tanácsadói csapatból, akik 2023-ban álltak be Novák Katalin köztársasági elnök mögé, többen megszólaltak vagy cselekedtek a botrányt követően. Sokan először inkább úgy döntöttek, nem mondanak semmit, majd megszólalt, pontosabban szállított egy szórakoztató összeesküvéselméletet Skrabski Fruzsina, végül pedig Gundel Takács Gábor műsorvezető, majd később Lackfi János író is bejelentette, hogy kilépnek a tanácsadói testületből – írja a 444. 

”Sose vettem részt politikai kampányokban egyik oldalon sem. Ezért a mai tüntetésen sem veszek részt. Ehhez a jövőben is tartani fogom magam. Kérem az összes párt vezetőjét, tartsa ezt tiszteletben. #nemleszekcinkos” – ezt Tomán Szabina írta Facebook-oldalára, de az továbbra sem derül ki pontosan, hogy kinek nem akar a cinkosa lenni, ahogy az sem derül ki, hogy ő is távozik-e.

Tomán Szabinához hasonlóan Novák egy másik tanácsadója, Czeizel Barbara – a Budapesti Korai Fejlesztési Központ intézményvezetője – is hasonló lebegtetésbe kezdett. A hvg kérdésére, hogy mit szól ahhoz, hogy a köztársasági elnök kegyelemben részesítette K. Endrét, elmondta, hogy az ügyről alkotott véleményét, gondolatait és javaslatait is megosztotta a köztársasági elnökkel, mert „ez a tanácsadó szerepe. Különösen egy ilyen nagyon kritikus helyzetben, amikor igazán van súlya a véleménynek , felelőssége annak aki korábban elvállalta ezt a szerepet”.

A kérdésre, hogy tervezi-e a lemondását, nem válaszolt, válaszlevelét azzal zárta, hogy várja „az Elnök asszony indoklását, belátását, döntését”.