Lassan véget ér a 2023-as 2024-es tanév. Milyen évet tud maga mögött a közoktatás?

Ez egy nagyon szomorú tanév, mert a munkavállalók jogainak korlátozása kiszélesedett a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény miatt. Ugyan megtörtént a béremelés, ami komoly elmozdulást jelent, de az szomorú, hogy mindez európai uniós forrásból valósult meg és nincs garancia egy újabb béremelésre. A státusztörvény miatt az idei tanévben ötezer pedagógust elvesztettünk, ők elhagyták a pályát. 

Jó döntés volt, hogy egy héttel hosszabb lett a tanév?

Kapcsolódó

Ez a lehető legrosszabb döntés volt az oktatási kormány részéről. Ezeket a döntéseket légkondicionált irodákban hozzák, de a pedagógusok többsége nem klimatizált körülmények között dolgozik. 30-35 fokos kánikulában a tanulók figyelmét szinte lehetetlen lekötni. A szétszakított közoktatásban a szakképzésben korábban fejezik be a tanévet, ők már tudnak „üres” iskolában vizsgázni, de a gimnáziumokban a szóbeli érettségik egybeesnek a tanévzárással, még tanítás folyik és úgy kell szóbeliztetni a diákokat. 

Jelenleg hány tanár van a közoktatásban. Hányan hiányoznak? 

Összesen 140 ezer tanár van a közoktatásban (óvoda, általános iskola, középiskola). A  Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) számításai szerint 16 ezer tanár hiányzik a hazai közoktatásból és van kilencezer nyugdíjas visszafoglalkoztatott pedagógus is. A statisztikai adatokban csak a meghirdetett állások jelennek meg, de sok esetben a tankerületek nem hirdetik meg az üres álláshelyeket. A tanárhiányt vezénylésekkel, áthelyezésekkel és nyugdíjas visszafoglalkoztatással próbálják meg kozmetikázni.

Tudunk 78 éves óvó néniről, és 81 éves matematika szakos tanárról is.

Sajnos a köznevelésre fordított kiadások GDP 1,2-1,3 százalékát jelentik, ami uniós összehasonlításban az EU-átlag (3,5-4 százalék) harmadának sem felel meg. A legkritikusabb a  tanárhiánya természettudományos órákon, a fizika, a kémia, a biológia órákon. De Budapesten óvónőből és tanítóból is kevés van.

Totyik Tamás, a PSZ elnöke
Kép: Index, Tövissi Bence

Bár egyre kevesebb a gyermek az óvodákban és az iskolákban. Ennek ellenére folyamatosan pedagógushiányról panaszkodnak a szülők is. Emellett a pedagógusok korfája sem áll jól. Mikor jöhet a nagy oktatási káosz?

A Közoktatás Indikátorrendszere szerint, ami 2022-es adatokat tartalmaz 53 év a pedagógusok medián átlagéletkora. Tizenkét éven belül a kollégák fele - mivel 65 év a nyugdíjkorhatár - nyugdíjba fog menni, ez nagyon aggasztó. Azoknak, akik a felsőoktatásban a pedagógusképzést választották, csak az egynegyede, egyötöde jut el  a gyakornoki vizsgáig, öt évvel ezelőtt 7-8 ezer pedagógus hallgatót vettek fel, és kétezer pedagógus már menet közben kiszállt. A nyugdíjba vonuló tanárok 7500-an lesznek évente a következő három évben. Nagyon sok végzős hallgató, aki belép a pályára, a második évet már nem kezdi el. Jelenleg a 30 év alatti tanárok aránya nem éri el az öt százalékot sem. Hozzá kell tennem, hogy ez Európa-szerte általános jelenség, nem magyar sajátosság. Emellett megtízszereződött a sajátos nevelési igényű gyermekek száma, de ezzel nem nőtt arányosan a gyógypedagógusok száma. Ezért mára oda jutottunk, hogy amikor a szakértői bizottság megállapítja egy gyermekről, hogy fejlesztésre szorul, már nem írják rá, hogy heti hány alkalommal, mert úgy sem tudják teljesíteni az iskolák. Legalább három-négyezerrel több gyógypedagógusra lenne szükség. Az iskolapszichológusok hiánya is aggasztó, jelenleg ezer magyar tanulóra jut egy szakember, Romániában 400 tanulóra jut egy pszichológus.

Év közben volt egy pedagógus béremelés. Most, hogy néznek ki a tanárbérek? 

Megy a ködösítés, mert a diplomás átlagkereset 72 százalékára kellene felzárkóztatni a tanárbéreket, a kormány szerint már 73 százalékon áll. De várjuk a  Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számait, és ha további bérkiegészítés indokolt, akkor az  Európai Bizottsághoz fordulunk jogorvoslattal.

A szakszervezetek úgy kalkulálnak, hogy idén még további 3-4 százalékos béremelésre szükség lesz, hogy teljesítsük az unió elvárásait. 

Volt Budapesten egy a visegrádi országok (v4-ek) pedagógus szakszervezetei által összehívott konferencia. Ennek az egyeztetésnek, mik voltak a legfontosabb megállapításai?

Nálunk a legnagyobb a munkaterhelés, és legkisebb a magyar pedagógusok autonómiája . A béreket tekintve is sereghajtók vagyunk. A ki nem fizetett túlórákról a többi országban nem is hallottak, Magyarországon törvénybe is van iktatva, hogy a tanárok évente átlagosan 60 ingyen túlórát teljesítenek. Azt hallottuk, hogy a lengyeleknél most zajlik valós társadalmi egyeztetés keretében az oktatási reform, éppen most akarják eltörölni a házi feladatot. A PISA tesztek alapján a lengyelek fényévekre vannak tőlünk, sokkal jobb dolgozatokat írnak a diákok. 

Mindig hangsúlyozza a PSZ, hogy kimaradtak a nevelést és oktatást közvetlenül segítő (NOKS) kollégák a béremelésből. Itt sikerült már eredményt elérni? 

Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár korábban azt mondta, hogy amíg ennyi pénzért találnak pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenst addig nem fognak ebben a szektorban bért emelni. A PSZ a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PSZ) közösen azt kezdeményezte, hogy mivel 2023-ban elmaradt a tanárok béremelése, az így felszabadult forrást a pedagógiai asszisztensek számára csoportosítsák át, egy egyszeri 20 százalékos béremelésre. A pedagógiai asszisztensek bére a garantált bérminimum összege körül alakul, ami 2024-ben nettó 217 ezer forintot plusz 7 százalékot jelent. Vagyis nagyságrendileg 230-240 ezer forintot visz haza egy pedagógus asszisztens.

A következő tanévben már értékelni fogják a tanárok teljesítményét. A tanárokat az iskola igazgatója, az igazgatókat pedig az iskola fenntartója által kijelölt személy értékeli 8-8 szempont alapján, amelyekért összesen maximum 100 pontot lehet kapni. Ismerik pontosan az értékelési rendszert?

Volt több pilot iskola, ahol már tesztelték a rendszert, erről a szakszervezetek tudnak, de ennek az eredményeit nem ismerjük. A pontos értékelési szempontokat sem ismerjük. Rendkívül sok szubjektív elem van ebben az értékelési metódusban. A szakképzésben ez a fajta teljesítményértékelés megbukott. Az oktatási kormányzat egyértelművé tette, hogy nem tudják megmondani milyen anyagi fedezet áll rendelkezésre a teljesítményértékelésben jól teljesítők elismerésére. Nem tudják a tanárok, mikor és mekkora összeggel változik majd a bérük jövőre, ha magas pontszámokat kapnak. Ha a pedagógus egy adott évben jól teljesít az iskolában, akkor a teljesítményértékelés alapján az emelt fizetését beépítik az alapbérébe. Az egész rendszer arra épül, hogy minél több plusz ingyenmunkát vállaljanak a tanárok.

Hónapról hónapra egyeztetnek a közoktatásért felelős államtitkársággal. Most éppen hol tartanak a tárgyalások és miről egyeztetnek?

A legfontosabb a teljesítményértékelés és a NOKS-os kollégák fizetése. A tanárok terheinek csökkentése is prioritás. Magyarországon 24 órát kell hetente tanítania egy tanárnak, Romániában 18-at, Szlovákiában 19-et, Csehországban és Lengyelországban pedig 20-20 óra a kötelező óraszám.

Totyik Tamás, a PSZ elnöke
Kép: Index, Tövissi Bence

A 2023-as kompetenciamérésen, minden évfolyamban és minden tantárgyban romlottak az eredmények. Ennek mi állhat a hátterében?

Egyrészt az utolsó covid generáció töltötte ki a tesztet 2023-ban. A kormány súlyos baklövést követett el, hogy nem rendelt el tantervi stopot a pandémia időszaka után. Ez azt jelentette volna, hogy addig nem lehet tovább menni a tananyaggal, amíg minden gyermeket nem sikerül felzárkóztatni. A vármegyei adatok magukért beszélnek: Győr-Moson-Sopron vármegyében lettek a legjobbak az eredmények 1689 pontot értek el diákok, az országos átlag 1638 pont. Budapesten 1673 pontot, Szabolcsban 1568 pont volt az átlag, ami 70 ponttal kevesebb az országos átlagtól. Másrészt most álltak át digitális mérésre, a harmadik ok pedig a jelenlegi alaptanterv, ami csőd. Mert a cél az, hogy még több tananyagot tömjenek a gyermekek fejébe. 

Állítólag 2025-ben érkezhet az új Nemzeti Alaptanterv (nat). Ismerik? Volt valami beleszólásuk?

Semmit, nem tudunk róla, sőt ki is zárják a tárgyalásokból a pedagógus szakszervezeteket, csak a Nemzeti Pedagógus Kart engedik betekinteni a részletekbe. Fű alatt egyeztetnek sok esetben.

Nekünk az a véleményünk, hogy alsó tagozatban a tananyag 30 százalékára nincs szükség.

Öt-hat tantervcsomagra lenne szükség, amelyekből a pedagógusok maguk választhatnak, az iskolában tanuló diákok képességeihez, szociális és családi helyzetéhez igazodva. A hátrányos helyzetű településeken nem ritkán előfordul, hogy olyan kisgyerek kerül be az iskolába, akinek a szociális érettsége, a fejlettségi szintje négy évvel van lemaradva a többiekhez képest. Neki egy nulladik évfolyamra lenne szüksége. Persze most ebben a helyzetben, ilyen pedagógushiány mellett ezt nehéz megvalósítani. Egy ilyen nulladik osztályban az óvodapedagógusnak és a tanítónak kellene együtt dolgozni. A kormányzati kommunikáció szerint konzervatív fordulat jöhet az oktatáspolitikában, Orbán Balázs a miniszterelnök tanácsadója írt erről a Kommentár című folyóiratban. Setényi János, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Tanuláskutató Intézetének igazgatója a poroszos oktatási rendszer híve. Emellé még azt a szerencsétlen nyilatkozatot is tette, hogy semmi szükség az iskolapszichológusokra és fejlesztőpedagógusokra, szakszolgálatokra. Mivel már most is óriási hiány van szakemberekből, a prevenció megszűnt a közoktatásban, ezért történhetett meg Bőnyben a késelés. Azt is tudjuk, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) egy új pedagógus kart hoztak létre. Ez egyfajta elitképző lesz, a cél, hogy az ország elit diákjai a legjobb oktatást kaphassák. Nekem az az érzésem, hogy egyre több olyan elitgimnáziumot hoznak létre, ahol tandíjat is szednek majd. Az új típusú tanárképzés már Debrecenben, Nyíregyházán és Egerben is elindult. Az egyházak is nagyobb szerepet kaphatnak majd a közoktatásban, most az iskolák egynegyede egyházi fenntartású. Az elitgimnáziumok között már most is magas az egyházi intézmények aránya. Ha tovább emelkedik a számuk azt nagyon veszélyes iránynak tartjuk.

Múlt héten jelent meg egy jogszabály, ami lehetővé teszi, hogy akár egy gyors pedagógus képzés után katonákat alkalmazhatnak a tankerületek. Kellenek katonák az iskolába? 

A Magyar Honvédségnél 55 éves korig lehet fegyveres szolgálatot teljesíteni, őket fogják az állami egészségügybe, az oktatásba, és az államigazgatásba áthelyezni. Gondoljunk bele, hogy egy olyan katonaember, aki eddig parancsra szocializálódott, az majd bemegy egy iskolába és matematika vagy földrajz órát tart… De kérdezem én, mennyire békepárti az a kormány, amelyik középiskolában kötelező jelleggel elrendeli a honvédelmi nevelést, az a kabinet milyen békére készül.  

Milyen őszre készülnek? Nyugodtabb tanév jön?

Az előző évekhez képest biztos, hogy nyugodtabb tanév lesz a 2024/2025-ös. De lesznek pedagógusok, akik a teljesítményértékelési rendszert szabotálni akarják. És az új nemzeti alaptanterv miatt is lehetnek éles helyzetek.