− Hogyan alakulnak az ügyféligények, az ügyfélkör összetétele, érezni-e változást a privátbanki szektorral szembeni bizalom területén?
− Évről évre nehéz lenne ilyen tendenciákat megfigyelni vagy megítélni − de 5-10 éves átlagokat nézve egyértelmű a fejlődés. Az egész társadalom számára jó hír, hogy mind a szolgáltatók, mind a potenciális ügyfélkör körében kialakultak azok a standardok és választóvonalak, amelyek mentén ma már jó érzéssel lehet private banking piacról beszélni. A szolgáltatók kompetensek, a verseny erős, a termékfejlesztés folyamatos − így az ügyfélkör mozgása és irányváltása ma már komoly jelzés arra nézve, hogy az adott szolgáltató jól végzi-e a dolgát.

− Elegendő-e ez a bizalom stratégiai fejlesztésekhez, milyen potenciál látszik a szektorban a további fejlődéshez?
− Véleményem szerint eddig sem bizalmi deficit hátráltatta a szektor fejlődését. Az anyabankok fókuszhiánya, a lakossági bankok megfeszített versenye, a szükséges fejlesztések elmaradása ugyanúgy hátráltatta a private banking térnyerését, mint a tisztázatlan szegmenshatárok vagy a szolgáltatók kétes értékű sokszínűsége. Nem tett jót a szakmai munkának, hogy portfóliókezelést a társadalom ma ugyanúgy elvár − vagy éppen elfogad − a piramisjátékosoktól, a fogyasztói csoportoktól, a brókercégektől, a befektetési alapkezelőktől, mint az erre szakosodott pénzintézetektől.

− Hogyan alakult az elmúlt három negyedév a megelőző évekhez viszonyítva, milyen növekedést realizáltak az idei eddig eltelt időszakban?
− A Friedrich Wilhelm Raiffeisen (FWR) történelme egyik legsikeresebb időszakát éli. A gazdálkodásunk motorját jelentő vagyontömeg a tavaly év végi 268 milliárd forintról 290 milliárd forintra emelkedett. Mindennél azonban sokkal fontosabb, hogy ügyfélkörünk szereti és keresi azt az értékígéretet, amelyet minden kollégámmal vallunk, és a válság során sem kellett e definícióhoz hozzányúlnunk. Ennek értelmében minden esetben partneri viszonyra törekszünk és a legkisebb kockázat mellett elérhető legnagyobb hozamot keressük.

− Milyenek a tapasztalatok a FWR szegmentációs törekvéseivel, mennyiben tudnak a valódi privátbanki célszegmensre koncentrálni?
− Szakmai szempontból a szigorú szegmentációs törekvések fontossága minden kétségen felül álló igény, amikor azonban azt látom, hogy olyan ügyfelektől is el kell válnunk, akikkel harmonikus és kölcsönösen előnyös együttműködés alakult ki és kimondva-kimondatlanul "benne van a levegőben" a private banking ügyfélstátus − bizony vérzik a szívem. Egy-egy kampány évtizedek munkáját is tönkreteheti, ami ugyanolyan csalódás a bankárnak, mint az ügyfélnek. Mindezzel együtt úgy látom, érthető és követendő irány, hogy a magyarországi népességi viszonyokat alapul véve néhány tízezer háztartásnak kitalált szolgáltatást ne vegyék igénybe több százezren, így ugyanis a szolgáltatás leértékelődne, ráadásul a lehetséges ügyfélkör sem tenne meg mindent azért, hogy egy bizonyos "klub" tagjává válhasson.

− Milyen tapasztalataik vannak a zuhanó kamatpálya fogadtatásáról?
− A pénzügyi szaksajtó adós maradt a történések közgazdasági hátterének bemutatásával. Márpedig fontos látni, hogy egy 4-5 százalékos infláció mellett elért 8-10 százalékos kamat ugyanúgy 100 százalékos reálhozamot biztosít, mint a 2 százalékos infláció mellett realizált 4 százalék. Magyarország azon kevés és kivételes ország közé tartozik, ahol betéti formációk segítségével egyáltalán reálhozam érhető el. Mindez nyilván semmit nem jelent annak, aki eddig a kamataiból élt, ebből utazott vagy éppen ebből állta háztartásának kiadásait, most pedig szokásos pénzáramlásnak alig felét tudja csak kamatbevételként realizálni. Abban azonban egyet kell értenünk, hogy ha mindez ennyire fontos kérdés egy háztartás vonatkozásában, akkor alighanem az ország boldogulása szempontjából a kamatterhek mérséklése kiemelt jelentőségű.

− Ha már az államháztartásnál tartunk: napirenden van a devizahitelesek további megmentése, amelynek hátterében a bankok felelőssége szinte megkerülhetetlen...
− E kérdés vonatkozásában a népi hiedelem és a nyers valóság megítélésem szerint jelentősen eltér. A Raiffeisen Bank a térség számos országában jelen van, és a devizahitel − mint termék − minden környező országban elérhető volt, a statisztikák azonban kizárólag azon országokban terjedtek el, ahol jelentős volt a hazai deviza és a felvett hitel devizaneme közötti kamatkülönbség. Magyarországon a vártnál többen vállalták fel a kockázatot, amit egy kiszámíthatatlan árfolyamkülönbség jelentett egy jól kalkulálható kamatelőny mellett. A kérdés tehát nem az, hogy az érintettek miért próbáltak spórolni kamatterheiken, és végképp nem az, hogy egy adott bank miért biztosított alternatív megoldást, hanem az, hogy miért rugaszkodott el tartósan a magyar kamatpolitika a térség kamatpályájától.

− Visszatérve a private bankinghez, milyenek az üzletág kilátásai 2014-re?
− Szerencsére optimisták lehetünk, a kezelt vagyon egymilliárd eurós küszöbének átlépésével nemzetközi szempontból is a tekintélyes szolgáltatók közé léptünk. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a kezelt vagyon közel 10 százalékos bővítését az ügyfélfókusz erősítése mellett értük el, akkor egy olyan egészséges üzleti modell képe rajzolódik ki, amelynek találkoznia kell mind az ügyfelek, mind a tulajdonosok elképzelésével. Biztos vagyok abban, hogy a befektetett munka meghozza gyümölcsét, így közép- és hosszú távú elképzeléseink megvalósítása érdekében is sokat tehetünk. A válság hatására az anyabankok kivétel nélkül nyomás alá kerültek a tőkeellátottság szempontjából, szűkös erőforrásokat kell most úgy elosztani a térségben, hogy közben növekedési ambícióikat is legalább részben támogassák. Magyarországon a banki különadók nem teszik különösebben vonzóvá a tőkebefektetést, de az elérhető össznyereség is szűkül a termékkivezetések, az eladósodási hajlandóság csökkenése, valamint az állami intervenciók miatt. Mindennek eredményeként − és az ügyfélkör érettsége okán is − a szolgáltatói kör szűkülésére számítok. A Raiffeisen Bank minden lehetséges forgatókönyve ugyanakkor kiemelt jelentőségűként számol a private banking szolgáltatással, így alapvető prioritás a paletta bővítése és fejlesztése.

Szerző: (Napi Gazdaság)