A korábbi kockásfüzettől a magyar turisztikai szektorban eljutottak a szoftverek irányába. A két évvel ezelőtti állapothoz képest még több adat áll rendelkezésre a turizmusban mint korábban, mondta Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója a Budapesti Corvinus Egyetem (Corvinus) turisztikai konferenciáján. A cél az, hogy 2030-ra elérjék az ötvenmillió vendégéjszakát Magyarországon, jelenleg 41,1 milliónál tartanak.

Elindították a turisztikai ágazat eddigi legnagyobb fejlesztését a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központot (NTAK). A digitalizáció segítségével már 45 ezer szálláshely adatait látják. Napi pontossággal meg tudják mondani, hogy például Budapesten hány turista szállt meg januárban.

Könnyid László úgy fogalmazott, ha egy vállalkozás nem foglalkozik a digitalizációval a 21. században az versenyhátrányt jelenthet számára. A turisztikai szektor ilyen szempontból jóval összetettebb, de ezzel

az innovatív megoldással felkarolták a kis- és közepes vállalkozásokat és egy szoftverrel támogatták a működésüket. Elmondta, hogy az igyutazunk.hu weboldalon publikálják is az adatok egy részét.

Kapcsolódó

Például 2024. januárjában a turisták 83 százaléka külföldről érkezett Budapestre, az átlagos tartózkodási idejük 2,7 éjszaka volt. A VII. és a VI. kerületben regisztrálták a legtöbb vendégéjszakát. És a legtöbben Olaszországból érkeztek.

A vezérigazgató felidézte a tavalyi évi turisztikai statisztikai adatokat.

Eszerint Magyarországon 2023-ban 41,1 millióra emelkedett a vendégek száma, a szálláshelyek bevétele elérte a 860 milliárd forintot is.

Egy évvel korábban 39,8 millió vendégszámot regisztráltak és a szálláshelyek 701 milliárd forintot realizáltak.

Lassan elérik a 2019-es számokat

A 2022-es évhez képest szerény, de 3 százalékos növekedést ért el a hazai turizmus. Úgy fogalmazott, a 2023-as idegenforgalom elérte a csúcs évnek számító 2019-es év eredményeinek a 98 százalékát. A vendégek 52 százaléka belföldi volt, egy évvel korábban pedig 57 százalékuk kereste a hazai pihenési lehetőségeket.

Egyfajta krédóként fogalmazták meg azt, hogy egy ország turizmusa szempontjából az a szerencsés, ha a belföldi és külföldi turisták aránya 50-50 százalék körül alakul, ehhez közelítenek a magyarországi adatok.

Az NTAK-ban regisztrált szálláshelyek:

  • 90,3 százaléka magán és egyéb szálláshely;
  • 4,2 százaléka panzió,
  • 2,8 százaléka hotel;
  • 2,7 százalék pedig egyéb szálláshelynek számít.

Azért fontos a turisztikában, hogy minél több forrásokból származó adatokat elemezzenek, mert ezek kombinációja jelenthet megoldást arra, hogy mely országokban, melyik korosztálynak kell magyarországi utazásokat kínálniuk.

Könnyid László azt mondta, az előfoglalások elemzésénél az idő az egy dolog, hogy mennyivel korábban kezdi el tervezni a vendég az utazását. De ha azt is tudják, hogy melyik korosztály, milyen légi társasággal érkezik, vagyis milyen az utazási DNS-e, mi az utazási szokása, akkor olyan kampánytevékenységet tud végezni az MTÜ, amellyel célzottan azokat érhetik el, akik Magyarországra akarnak érkezni.

Úgy fogalmazott Könnyid László, kijön egy olyan ökoszisztéma, amiből matematikai modelleket tudnak felállítani. Míg korábban múltbéli adatokat elemeztek, most minden látnak azonnal. Aggregált, anonim adatokkal dolgoznak, hangsúlyozta.

Könnyid László kiemelte: az adatvezérelt turizmus adatai között szerepelnek például reptéri adatok, különféle indexek, követik a pénzpiacon az árfolyammozgásokat, a bankkártya adatokat, és mobiltelefonok cellainformációival is rendelkeznek.

A szálláshelyeknek ötödik sebességbe kell kapcsolni, mert ma nagyon gyorsan kell reagálnia a szektornak. Amíg korábban egy Németországból Hévízre érkező vendég 6-12 hónappal korábban foglalta le a szállását, ma ezt már napokkal vagy akár órákkal korábban is megteszik a turisták.

Kiemelte az NTAK-kal kapcsolatban azt is, hogy ez egy visszamutató felület is, ami mit sem ér, ha a kis-és közepes vállalkozások nem tudják használni. Az NTAK segítségével a szállásadók össze tudják hasonlítani foglalásaikat a térségi átlaggal és monitorozni tudják a térségi vendégéjszaka számokat.

Elindult az új rendszer, a turizmust is élénkíti

Éppen ma indult el az új tarifarendszer, amely a tavaly bevezetett ország- és vármegyebérletek kiegészítése, mondta Bói Lóránd, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedéstratégiáért felelős helyettes államtitkára a Corvinuson rendezett konferencián.

A korábbi 80 féle kedvezményt 20 alattira csökkentették. Összesen 3-4 millióan kapnak valamilyen plusz kedvezményt az utazásaikhoz. Az új közlekedési tarifarendszer bevezetése turisztikai szempontból is fontos, mondta a helyettes államtitkár. Példaként említette, hogy ország- és vármegyebérletek esetében a napijegyeket ára 990 forintba kerül, az országos napijegy ára pedig 4990 forint, amivel még InterCity vonatokat is igénybe lehet venni. Úgy fogalmazott, eddig nem volt fennakadás az új rendszerre való átállás során.

A tarifarendszer átalakítása egy olyan jellegű intézkedés, ami az utasok 98 százalékának pozitív változást hoz majd az életében. Élénkíti a turizmust is, valamint egy több évtizedes vitát zártak le a kedvezményrendszer egyszerűsítésével.

Megkezdődött a nemzeti közlekedési stratégia újragondolása is, tette hozzá a helyettes államtitkár. Azt látják egyelőre, hogy jóval kevesebb európai uniós forrás áll majd a rendelkezésre a stratégia megalkotására, és a magyar gazdaság fejlődése is belassult. A stratégia fókuszában a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése áll, valamint a vasúthálózat fejlesztése is hasonlóan prioritást élvez.