Bár az ügyészség feladata döntően a büntetőeljáráshoz kapcsolódik, felügyelik a nyomozást, vádat emelnek, ugyanakkor az élet más területein is tartanak vizsgálatokat annak érdekében, hogy feltárják a jogsértéseket és fellépjenek azokkal szemben.

Új autó esetében jogszabály határozza meg a kötelező jótállás idejét (három év), amelynél hosszabbat is kínálhatnak egyes autómárkák – derül ki az ügyészség közleményéből. 

Használt autó vásárlása esetén azonban számos kérdés merül fel a garanciával kapcsolatban.

Az első tisztázandó fogalom, hogy mi az a hiba, amit a vásárlás után számon lehet kérni. Az eladó ugyanis köteles tájékoztatni a vevőt minden lényeges körülményről, de a vevő is köteles tájékozódni.

A felismerhető nyílt hibák

A vevő a megvásárolni kívánt gépjárművet megtekintheti, megvizsgálhatja. Ezzel a lehetőséggel érdemes élni, mivel ennek elmaradása esetén is, azokra a hibákra, amelyeket a vevő kellően gondos, ésszerű megtekintés mellett felismerhetett volna (ezek az úgynevezett nyílt hibák), úgy kell tekinteni, mint amelyeket elfogadott és az autót ezek ismeretében vette meg.

A használt autó eladója nem felel azért a hibáért, amelyet vásárláskor közölt a vevővel, vagy amelyről a vevőnek tudnia kellett, akár azért, mert azt észlelte, akár azért, mert azt fel kellett volna ismernie gondos, ésszerű megtekintés mellett.

Ilyen, az eladón utólag nem számon kérhető hibák azok is, amelyeket a vevőnek az eladó tájékoztatása, a szerződéskötés körülményei, illetőleg a gépjármű életkora, állapota és használtsági foka alapján egyébként számításba kellett vennie.

De ide kell sorolni azokat a hibákat is, amelyek fennállása, illetve jelentkezése a nyílt hibákra tekintettel feltételezhető, előrelátható.

A rejtett hibáért felel az eladó

Ha tehát a későbbiekben olyan hibát észlel a vevő, amelyről a vásárláskor nem tájékoztatták, illetve azt fel sem kellett volna ismernie, az ilyen hibáért felel az eladó. Ezek az úgynevezett rejtett hibák, amelyekért úgynevezett kellékszavatossági kötelezettsége van az eladónak.

A vevő választása szerint kijavítást vagy kicserélést kérhet, kivéve, ha teljesítése lehetetlen, vagy ha az eladónak aránytalan többletköltséget eredményezne. A vevő az ellenszolgáltatás arányos leszállítását is igényelheti.

Továbbá, a kereskedőtől való vásárlás kivételével, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.

A vevő a szerződéstől akkor állhat el, ha az eladó a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, annak megfelelő határidőben nem tud eleget tenni, vagy ha a vevőnek a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. Lényeges, hogy javítás esetén a kijavított rész tekintetében a határidők újrakezdődnek.

Így például, el lehet állni a szerződéstől többszöri, eredménytelen javítás után, vagy ha a gépjármű az életkorához és a futásteljesítményéhez képest rendkívül gyakran, sorozatosan meghibásodik, és a javítás többször is eredménytelen.

Ha a kijavítást választja a vevő, a hiba kijavításának várható költségét akkor is követelheti, ha a kijavítás ténylegesen még nem történt meg. Természetesen a költségekkel tételesen el is kell majd számolni.

Mi a különbség, ha vállalkozástól vagy magánszemélytől való vásárolunk használt autót?

Ha magánszemélytől vásárolunk használt autót, akkor a kellékszavatossági kötelezettsége egy évig áll fenn az eladónak. Ha kereskedőtől vásárolunk, akkor a kellékszavatosság ideje két év, de figyelni kell arra, hogy a szerződésben lerövidíthető egy évre.

Kinek kell bizonyítania, hogy a vásárlás után jelentkező hiba oka már az adásvételkor is megvolt?

Ha kereskedőtől vásárolunk, hat hónapig az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka az adásvétel időpontja után keletkezett. Magánszemélyek közötti vásárlás esetén ellenkező a helyzet, ilyenkor a vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka már fennállt az eladáskor is.

Ezért is fontos mindig megnézni, hogy ki szerepel a szerződésen eladóként, mert eltérő szabályok vonatkoznak a magánszemélyként és a kereskedőként eladókra.