A pontosításra azért is szükség van, mert a hivatali, közigazgatási eljárásokban sokba kerülhet egy határidő elmulasztása. Éppen ezért, a bíróságok nyári és karácsonyi törvénykezési szünetéhez hasonló, a hivatali, közigazgatási eljárásokra vonatkozó igazgatási szünetet szabályozó törvényt fogadott el az Országgyűlés.

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere szerint azonban fontos kérdések nem lettek egyértelműen tisztázva, pedig szerencsés lenne világosan látni, hogy az igazgatási szünet milyen hatással lesz az ügyintézési és egyéb határidőkre és mely hivatalok érintettek.

Mennyire fog megállni az élet?

A főszabály értelmében az igazgatási szünet időtartama alatt a hivatalok nem fogják ellátni feladataikat és az ügyfélfogadás is szünetelni fog. Az igazgatási szünet időtartama továbbá nem számít majd bele az adott hivatal előtt folyó hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

Ez praktikusan azt jelenti, hogy a hivatalokban „meg fog állni az élet”. Ami az iratok és kérelmek befogadását illeti, az igazgatási szünet időtartama alatt a hivataloknak nem kell majd biztosítani, hogy mindennap átvegyék a nekik címzett küldeményeket.

Földhivatali eljárások során a törvény egy sajátos kézbesítési vélelmet állít fel: ingatlan-nyilvántartási iratokat az igazgatási szünetet követő első napon kell beérkezettnek és kézbesítettnek tekinteni.

Fischer Ádám szerint az igazi ügyféloldali kérdés az, hogy az igazgatási szünet alatt be kell-e adni a határidős iratot, kérelmet (például fellebbezést)? Az igazgatási szünet alatt ugyanis az ügyintézési határidők szünetelnek, ami nem jelenti azt, hogy az ügyféloldali határidő is szünetelne.

Ugyanakkor például a keresetindítási határidő szünetel. Úgy tűnik, a jogalkotó nem gondolt arra, hogy ügyféloldalon távolról sem csak a keresetbeadásnak van kötött határideje, hanem például a NAV előtt zajló ügyekben észrevételi, fellebbezési határidők is vannak.

Ezekre viszont a konzervatív értelmezés szerint az ügyintézési határidő szünetelése nem terjed ki, tehát a határidős beadványokat – a kereset kivételével – bizony be kell adni (postán vagy elektronikus úton, mivel a hivatal valószínűleg zárva lesz). Tehát nem ártana a törvény pontosítása.

Érintett hivatalok

Arra a kérdésre, hogy mely hivatalokat érinti az igazgatási szünet, a törvény szövegéből arra lehet következtetni, hogy annak alkalmazási köre az összes ismert hivatalra kiterjed, a kormányhivataloktól kezdve, az önkormányzatokon át egészen a speciális hatósági feladatott ellátó szervekig, mint amilyen a NAIH, MEKH vagy a GVH.

Ám az adott hivatalt felügyelő miniszter szabad kezet is kap, mert bizonyos igazgatási feladatok elvégzése nem tűr halasztást.