Július 1-jétől, ha nincs fellelhető örököse az elhunytnak, akkor a belföldi ingatlanja és az ott található ingóságok is a települési önkormányzat tulajdonába kerülnek. Ez a valóságban mindössze az ingatlanok egy százalékát érintheti.

A Polgári törvénykönyv öröklési szabályainak aktuális változásai alapján örökös híján tehát nem az állam, hanem

az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat örököl.

Ugyanakkor az adott településnek lehetősége van visszautasítani az örökséget; ekkor az állam mint szükségképpeni törvényes örökös örököl. Automatikusan az állam lesz az örökös abban az esetben is, ha az elhunytnak egyébként vannak örökösei, ám mindannyian visszautasították az örökséget, például a hagyatékot terhelő adósságok miatt. Az állam mint törvényes örökös nem utasíthatja vissza az örökséget.

A termőföld az államé marad

Az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét művelési ágban nyilvántartott területek, termőföldek, illetve agrárgazdasághoz tartozásuk esetén a mezőgazdasági termelést szolgáló eszközök és az állatállomány mint hagyatéki vagyontárgyak sem szállhatnak át a települési önkormányzatra, még más örökös hiányában sem.

Nem jutnak komoly vagyonhoz az önkormányzatok

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke lapunknak arról beszélt, hogy

általában elhanyagolt, összeomlás előtt álló, rossz állapotú ingatlanokról van szó, és nehéz anyagi helyzetben élő emberek esetében fordulhat elő, hogy az önkormányzat lesz az örökös.

Gödöllő polgármestere ebben nem lát komoly segítő szándékot, hozzátéve,

természetesen a kormány részéről nem zajlott egyeztetés az önkormányzatokkal ebben a kérdésben sem.

Gémesi György úgy látja, csak egy rendezetlen jogtechnikai kérdést akartak tisztázni ezzel. 

Manapság egyre többen kalkulálnak a halállal, elvarrják a szálakat

Magyarországon egyre inkább követendő trend lett, hogy személyes vagyonunkat illetően elvarrjuk a szálakat. Tovább nőtt a végrendelkezők száma, tavaly mintegy tíz százalékkal többen tettek végintézkedést közjegyző közreműködésével, mint 2021-ben. Bővebben >>>

Tóth Gábor, a Községek és Kistelepülések Országos Önkormányzati Szövetségének elnöke arról is beszélt, hogy

ezek az ingatlanok jobbára elhanyagoltak, ugyanakkor menedékházként, vagy szolgálati lakásként tudná azokat hasznosítani az adott önkormányzat, azonban a kistelepüléseken jellemzően nincs elég költségvetési forrás a felújításokhoz.

Az önkormányzati szövetség elnöke így attól tart, hogy az ingatlanok esetleges megöröklése nem jelent nagy segítséget, pontosabban nem tudják azt kihasználni. Ugyanakkor az elhunyt ingóságait szét tudják osztani a rászorulók között, ha a helyzet úgy hozná.

Tóth Gábor becslése szerint az örökös nélküli ingatlanok aránya mindössze egy százalékos lehet.

MOKK: veszélyben az élettársak ingóságai

A törvényi változásokkal kapcsolatban a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) korábban többek között arra figyelmeztetett: az elhunytak élettársai kifejezetten sérülékeny helyzetbe kerülhetnek végrendelet nélkül.

A MOKK szerint még azt is bizonyítania kell a túlélő élettársnak, hogy a személyes tárgyai – ruhái, könyvei –, amelyek az örökhagyó házában voltak, nem tartoznak a hagyatékhoz és azokat nem az önkormányzat örökli.

Változtak az öröklési szabályok: legyen résen, különben elvész a vagyon

Július 1-jétől, ha nincs fellelhető örököse az elhunytnak, akkor a belföldi ingatlanja és az ott található ingóságok is a települési önkormányzat tulajdonába kerülnek, közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. Minden további részletért KATTINTSON IDE!