Idén az első két hónapban a havi bruttó nominális átlagkereset 19,2, a nettó pedig 18,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A reálkeresetek 11,5 százalékos növekedést mutattak ebben az időszakban. Az adatokból kitűnik, hogy az elmúlt hónapok központi bérintézkedéseivel a növekedést a költségvetési szféra gerjeszti. Míg a versenyszférában 13,8 százalékos bruttó bérnövekedést regisztrált a statisztika, a költségvetési szervek dolgozói 32,4 százalékos bővülést konstatálhattak számláikon. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete a vizsgált időszakban 110 600 forint volt, ezen belül a fizikai dolgozók 78 500, a szellemi foglalkozásúak 150 800 forint bért kaptak. A gazdasági ágak vizsgálata is visszaigazolja a nemzetgazdaság egészére érvényes fenti megállapítást. A legerőteljesebb növelésben - 42,1 százalékkal - ugyanis a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területe részesült, s 21,1 százalékkal emelkedtek az oktatásban nyújtott bérek is. A sor végén a pénzügyi tevékenységek állnak 7,7 százalékos bővülésükkel, ám míg ebben az ágazatban a nettó havi átlagbérek még így is meghaladják a 127 ezer forintot, a közigazgatásban a „brutális” növekménnyel együtt sem érik el a 96 ezer forintot. A nettó átlagkereset-növekedés megfelelő támpontot adhat az idei nyugdíjemelések kiszámításához is. Kéthavi adatból természetesen messzemenő következtetéseket nem lehet leszűrni, de az megállapítható, hogy a tendencia folytatódása esetén a napokban megítélt évközi 4,5 százalékos nyugdíjemelés mellett további kiegészítésre is szükség lehet. A kormány a döntését még a Pénzügyminisztérium becslésére hagyatkozva hozta meg, amely az első negyedévre 16-17, az év egészére pedig 15 százalékos nettó átlagkereset-növekedést prognosztizált. Miután februárig 18,6 százalékos emelkedést jelez a KSH, valószínűnek tűnik, hogy a tárca becslésénél magasabb lesz az első három hónapban a bérnövekedés üteme. Figyelembe véve a tavaly második félévben beindult költségvetési bérintézkedések bázist növelő hatását is, arra lehet következtetni, hogy idén az év egészében 1-2 százalékponttal magasabb lehet a nettó átlagkereset-növekedés mértéke, mint a PM előrejelzésében szereplő 15 százalék. Ez további 0,5-1 százalékos évközi nyugdíjemelést jelentene, amelynek forrásigénye 6-12 milliárd forint. A már megítélt nyugdíjemelésre 73 milliárd forintot kell fordítania az államháztartásnak. A törvényi előírás szerint a nettó béremelkedés és a nyugdíjas fogyasztói árindex alapján számolják ki a korrekció mértékét. A nyugdíjas fogyasztói kosár - amelyben a teljes kosárnál nagyobb súllyal bírnak az élelmiszerek és orvosságok -, márciusig 6,7 százalékos árszínvonal-növekedést mutatott, míg a teljes 5,9 százalék volt. (NAPI)