A Lukoil szankcionálására vonatkozó ukrán határozat többszintű politikai, jogi és energetikai vitát generált, amelyben napról napra új fejlemények és információk érkeznek, így a döntés következményeit még nem lehet pontosan előre jelezni – fogalmazott az Economx érdeklődésére Hortay Olivér, aki szerint azonban van néhány olyan körülmény, amely markánsan befolyásolhatja a viták kimenetelét.
Az oroszokkal egyelőre nem lehetett kiszúrni
Például az, hogy a szankció az orosz olajkitermelés kevesebb mint 1 százalékát, illetve a Lukoil szállításainak is csak kis részét érinti. A vállalat ráadásul képes volt a kieső volumennel megegyező mértékű tengeri szállítási kapacitást foglalni, így a döntés várhatóan nem befolyásolja érdemben Oroszország költségvetését és háborús magatartását – tette hozzá a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és klímapolitikai üzletág vezetője.
Oroszország növeli a tengeri kereskedelmét
Ide kapcsolódik a Reuters legutóbbi értesülése, miszerint a Lukoil a júliusi rakodási tervét további 0,34 millió tonna uráli tengeri olajexporttal egészítette ki. Három tengeri szállítmányt is útnak indítottak július utolsó napjaiban:
- egy 140 ezer tonnás rakományt Novorosszijszkból,
- valamint két, egyenként 100 ezer tonnás uráli rakományt Primorszkból.
A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy a régiónk üzemanyag-ellátása szempontjából viszont a lépés fajsúlyosnak tekinthető, ugyanis a Barátság II vezetéken szállított olaj felét, a százhalombattai finomító igényeinek harmadát, a pozsonyi finomítóénak pedig több mint 40 százalékát a Lukoil biztosította.
Ukrajna a tranzit után bevételt kapott, a két finomítóból pedig üzemanyagot, elsősorban gázolajat vásárolhatott – tette hozzá Hortay Olivér. És bár a szankció – vásárlói oldalon – közvetlenül Magyarországot és Szlovákiát érinti, az üzemanyagpiac regionális jellege miatt egész Közép-Európára kihathat.
Három hónapig jók vagyunk
Jelenleg úgy tűnik, hogy az érintetteknek átmenetileg sikerült stabilizálni a szállításokat, ráadásul ha ez valamiért megakadna, a két országnak akkor is ott lenne az energiahordozónként három hónapra elegendő biztonsági tartaléka, így a szankció rövid távon sem ellátási zavart, sem áremelkedést nem okoz.
De ne feledjük azt sem, hogy a Lukoil által szállított volumen viszont jelentős, így ha nem sikerül rendezni a vitát, annak kiesése közép- és hosszú távon mind az ellátásbiztonságra, mind az árakra negatív hatást gyakorolhat
– magyarázta a Századvég üzletág vezetője
Ugyanakkor a két ország mozgástere szűkös – ismerte el.
- Egyrészt, a finomítók bekeverési arányait – azaz, hogy mekkora arányú orosz és nem orosz olaj betáplálásával érhető el az optimális működés – rövid időn belül csak a kihozatal drasztikus csökkenése árán lehet módosítani.
- Másrészt, a Barátság II vezeték egyetlen alternatíváját a Horvátországon keresztül érkező Adria-vezeték jelenti, ami a magas tranzitdíjak miatt költséges, a kapacitáskorlátok miatt pedig szűkös a teljes régió ellátásához. Mindkét probléma kezeléséhez időre és pénzre van szükség és egyelőre nem világos, hogy ki lenne hajlandó finanszírozni ezeket a beruházásokat.
A helyzetet csak tovább súlyosbítja, hogy a kormányoknak leginkább csak a politikai és jogi viták rendezésében van diplomáciai eszközük ugyanis az ukrán döntés közvetlen érintettjei magánvállalatok.
Ahhoz képest, hogy tagok vagyunk
Hortay Olivér az Európai Unió szerepével kapcsolatban kitért arra is, hogy a társulási megállapodás megsértésére hivatkozva Magyarország és Szlovákia eljárást indított Ukrajna ellen az Európai Bizottságnál.
A megállapodásban szó szerint szerepel, hogy a Felek – azaz az EU és Ukrajna – között tilosak az energiahordozók importjára és exportjára kivetett mennyiségi korlátozások, valamint az ezekkel megegyező hatású intézkedések, illetve, hogy Ukrajna nem szakíthatja meg, vagy csökkentheti a területén továbbított energiahordozókat
– idézte a vonatkozó dokumentumot az energetikai szakértő.
Brüsszelnek ilyen esetben első körben egy konzultációs fórumot kellene összehívnia, amelyet azonban a Bizottság nem tart indokoltnak, mert álláspontja szerint az ellátást egyelőre nem fenyegeti közvetlen veszély. Ez azonban erősen vitatható, így Szlovákia és Magyarország várhatóan nem fogja annyiban hagyni a dolgot – fogalmazott az Economxnak Hortay Olivér, hozzátéve: a tranzit korlátozása ellentétes az EU egyik kiemelt szakpolitikai célkitűzésének, az energiapiaci integrációnak a szellemiségével. Ráadásul Robert Fico elég nyilvánvaló módon utalt rá, hogy a büntetőintézkedés a szlovák társadalomból is heves ellenérzéseket váltott ki.
Ebben az ügyben félrevezető az Európai Unió és Ukrajna közötti szolidaritásról beszélni, mert a korlátozás egyik félnek sem áll érdekében. A szankció szűkíti a közép-európai régió energiapiaci mozgásterét, Ukrajnát pedig egyfelől megfosztja a tranzitbevételeinek egy részétől, másfelől konfliktusba sodorja két olyan országgal, amelyek humanitárius, gazdasági és energetikai segítséget is nyújtanak számára
– mutatott rá egy másik aspektusra a Századvég szakértője.
Szerinte érdemes rögzíteni azt is, hogy az elmúlt időszakban voltak olyan periódusok, amelyekben az ukrán áramimport több mint 40 százaléka Magyarország felől érkezett. Márpedig az ukrán villamosenergia-rendszerben rendkívüli kihívások adódnak, így az ország jobban rászorul a behozatalra, mint valaha. A büntetőintézkedés kapcsán tehát szolidaritás legfeljebb a brüsszeli és az ukrán vezetés között azonosítható – húzta alá.
Szükség volna minimum félmilliárd dollárra
A Százhalombattára érkező Barátság II. vezeték kőolaj-kapacitása évi 7,9 millió tonna. A Barátság kőolajvezeték másik ága Szlovákiába, majd Csehországba megy tovább, ez látja el a Mol csoporthoz tartozó Slovnaft pozsonyi finomítóját. Az erről leágazó Barátság I. Százhalombattát köti össze Ipolysággal (Sahyval). A Mandiner korábbi összeállításából kiderül, hogy a Mol csoport finomítói évente átlagosan 14-15 millió tonna kőolajat dolgoznak fel, amiből mintegy 9 millió tonna Oroszországból érkezik, 1 millió tonna magyarországi és horvátországi termelésből, a többi alternatív forrásból. A százhalombattai finomító jelenleg legfeljebb 30-35 százaléknyi nem orosz olajat tud feldolgozni, a pozsonyi pedig mindössze ötöt. Az elmúlt nyolc év alatt a Mol képessé vált 30-35 százalékban alternatív kőolajok finomítására, azonban a 100 százalék eléréséhez kettő-négy évre és 500-700 millió dollárra van szükség.Az, hogy az ukrán tranzit kockázatos, nem újdonság. Részben ezért csökkentette a Mol jelentős beruházások árán fokozatosan 70 százalékra az orosz olaj bekeverési arányát a százhalombattai finomítóban és ez az oka annak is, hogy az új hosszú távú gázvásárlási szerződésben foglalt mennyiség nagyobb része már déli irányból érkezik Magyarországra – utalt az elmúlt időszak változtatásaira Hortay Olivér.
Úgy látja, hogy ami a nagyobb meglepetést jelentheti, az az, ahogyan Brüsszel az eljárást idáig kezelte. A jelenlegi állás szerint az Európai Bizottság a társulási megállapodás szövegének egyértelmű iránymutatása ellenére nem indított konzultációs fórumot, sőt,
könnyen úgy tűnhet, hogy demonstratívan egy nem EU-tag mellé állt két EU-taggal szemben.
Azon túl, hogy a lépés sérti a magyar és a szlovák érdekeket – amelyeket a Bizottságnak képviselnie kellene – valamennyi tagállam részéről alááshatja a közös energiapiacba, valamint annak jogbiztonságába és szabályaiba vetett hitet
– magyarázta a Századvég munkatársa, hozzátéve, hogy szerinte minden jel arra utal, hogy még mindig az ukrán-orosz konfliktus eszkalációs periódusában vagyunk, amelyben minden újabb válság egy újabb rossz precedens, hiszen mélyíti a gödröt, ahonnan majd ki kell mászni. Különösen igaz ez a jelenlegi Barátság II vezeték körüli vitára, amelyben az adok-kapok súlyosbodása már rövid távon is valamennyi érintettnek költségeket okozhat.
Magyarország kapcsolhatja le Ukrajnában a lámpát
A magyar köztévé péntek déli információja szerint a magyar-szlovák egyeztetéseken felvetődött, hogy ha Ukrajna nem biztosítja az olajszállítást Magyarország és Szlovákia felé, akkor válaszlépésként nem zárható ki az a lehetőség, hogy korlátozzák vagy felfüggesszék az Ukrajna felé menő áramszolgáltatást. Az M1-nek szakértők megerősítették, hogy szlovák-magyar koordinálással elvileg ez megvalósítható. Ukrajna áramimportjának nagyjából 40 százaléka az ukrán-magyar határon megy keresztül. Mint az M1 péntek déli Híradójában elhangzott, a szabolcsbákai MAVIR-állomás az egyik fő csomópontja az európai és az ukrán villamosenergia-rendszernek. Ez az egyetlen olyan magyarországi és uniós alállomás, ahol vannak 750 kV-os rendszerelemek. Ukrajna áramimportjának nagyjából 40 százaléka megy itt keresztül.
A köztévé felidézte, Ukrajna az olajszállítás leállítását helyezte kilátásba, míg a magyar és szlovák aggodalmakra a brüsszeli bizottság úgy reagált, hogy szerintük Ukrajna lépése nem veszélyezteti a két ország ellátását. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter visszautasította az uniós érvelést és Horvátországot nem megbízható tranzitországnak nevezte. Az Adria-vezeték elméleti maximum kapacitása évi 11 millió tonna, miközben Magyarországnak és Szlovákiának az együttes igénye 12 millió tonna, továbbá Csehországba is kellene jutnia olajnak.