Navracsics Tibor elmondta, nem igaz az Európai Bizottság állítása, miszerint Magyarországon nem hasznosulnak az uniós források.

Az ország 14 ezer milliárd forint kohéziós forrást kap a 2021-2027-es európai uniós költségvetési ciklusban. Ebből négyezer milliárd forint megérkezett, ami folyamatosan érvényesül a vidékfejlesztésben.

Tízezer milliárd forintról van megállapodás, az Európai Bizottság elfogadta a programokat, „csak még nem utalja a pénzt különböző jogállamisági és egyéb problémák miatt”.

Ígéret-cunami, optimizmus – jól elbújtak előlünk a kohéziós pénzek

Egy évvel ezelőtt napra pontosan az a szalagcím szaladt végig a magyar sajtón, hogy az akkor még miniszterjelölt Navracsics Tibor szerint ő maga a garancia arra, hogy sikerül megállapodni az uniós forrásokról. Akkor, miniszteri meghallgatásán első ígérete az volt tavaly május 18-án, hogy körülbelül fél éven belül megszerzi az uniós pénzeket. Az ígérgetés pedig azóta is kitart, amelybe időről-időre beszállnak a kormány más szereplői is. Bővebben>>>

Mikor és mennyi pénz várhatók?

Ezekről a kérdésekről folynak a tárgyalások, amennyiben sikerült dűlőre jutni, a támogatások is megjönnek a miniszter szerint. Az uniós támogatások érkezésével kapcsolatban azt mondta, „mindeddig menetrendszerűen mennek a dolgok, minden cél teljesült, amit kitűztünk”.

Tavaly decemberben az Európai Bizottság elfogadta az operatív programokat, aláírták a partnerségi megállapodást, az Európai Tanács elfogadta a magyar nemzeti helyreállítási tervet.

A mostani pénzügyi ütemezés szerint 2023-ban 1,5 milliárd, 2024-ben 2 milliárd, 2025-ben 2,8 milliárd eurót kapunk, reményeink szerint minél hamarabb ténylegesen is megkapjuk ezeket az összegeket

– fogalmazott a területfejlesztési miniszter.

2004 és 2021 között Budapest egy főre jutó GDP-je az EU-s régiók átlagának 129 százalékáról 156 százalékára, Észak-Magyarországon 40-ről 52 százalékra, a Dél-Dunántúlon 44-ről 51 százalékra nőtt.

Navracsics egyáltalán nem idegeskedik az uniós pénzek miatt

Közel állunk a megállapodáshoz, Magyarország a helyreállítást és az ellenállóképesség javítását célzó uniós alap lehívását akadályozó minden vitás kérdésben igyekszik megállapodni az Európai Bizottsággal - jelentette ki a területfejlesztési miniszter Brüsszelben. Bővebben>>>

Nem egységesen zárkóznak fel a magyar régiók

A magyar régiókban 2010-től 2020-ig egyfajta felzárkózási folyamat zajlott le, de nem dinamikus felzárkózás. Úgy vélekedett, hogy az EU kohéziós politikája hetven éve nem találja a választ a kérdésre, hogyan lehet felzárkóztatni azokat a régiókat, amelyek önmagukat nem tudják megsegíteni.

Az EU-ban a fővárosi régiók jelentik a sikertörténetet, hiszen ott van a gazdaság motorja. Az egész magyar nemzetgazdaság érdeke, hogy Budapest fejlődjön.

Az ugyanakkor, hogy a főváros 156 százalékát adja az egy főre eső GDP uniós átlagának, az észak-alföldi régió pedig az átlag 49 százalékán van, olyan területi fejlettségi szakadékot mutat, ami azt jelzi, hogy az ágazati mellett meg kell jelennie a területi politikának is.

Tömegek vándorolnak el ezekről a magyar településekről

A legújabb népességadatokból kiderül, az országon belül mely részeket hagyja el a lakosság. Tavaly a 2021-es évhez képest csökkent a belföldi vándorlás, a járvány előtti évekhez képest azonban még mindig többen váltottak lakóhelyet. Többen költöznek a városokból községekbe, viszont csökkent a kistelepülésekre áramlók száma. Bővebben>>>

Keletről nyugatra vándorolnak a magyarok

Az elmúlt évtizedek vándorlási egyenlege alapján Magyarországon van egy észak-keletről észak-nyugatra történő vándorlás, és fogy a dél-dunántúli térségek lakossága is.

Folyamatos a kiáramlás Budapestről, alapvetően a főváros környékére és Észak-Nyugat-Magyarországra.

A Balaton térsége ütemesen népesült be, aminek a koronavírus-járvány lökést adott, a járvány ideje alatt Budapestről sokan költöztek ide. Ma már sok fiatal nem tudja megfizetni a balatoni térségben az ingatlanárakat, kénytelenek elköltözni. A balatoni régió így – Békés vármegyével együtt – az ország leggyorsabban öregedő térsége lett.

Funkcionális várostérségek gyűlnek a pénzcentrumok köré

Ma már nem lehet csak közigazgatási kategóriákon alapuló fejlesztéspolitikát folytatni, mert Magyarországon is megjelent az az agglomerációs folyamat, amelynek eredményeként funkcionális várostérségek kezdenek kialakulni.

A funkcionális várostérségnek van egy legalább 50 ezres lélekszámú városmagja, és a hozzátartozó települések lakosságának legalább 15 százaléka ingázik a városi központba.

Ma már Győrtől Szolnokig van egy kialakulóban lévő, funkcionális várostérségi terület.

„Arra kell rábírni a nagyvárosokat, hogy a környező településekkel együtt alakítsanak ki fejlesztési elképzeléseket” – mondta Navracsics Tibor.

Kipukkadhat az ország budapesti vízfeje

A magyarországi kereskedelmi ingatlanpiacon 28 százalékkal csökkent a befektetési forgalom tavaly, értéke nem érte el az egymilliárd eurót, miközben továbbra is az irodai és a kiskereskedelmi szektorban köttetik a legtöbb ügylet. Bővebben>>>