A várakozásokat jóval meghaladó mértékben, 9,8 százalékkal nőtt tavalyhoz képest a harmadik negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene, ezzel pedig egy nyolc éve tartó süllyedő trend látszik megtörni. A bővülés jelentősen felülmúlta a Napi Gazdaság elemzői konszenzusában jelzett két százalékot, sőt az előző negyedévi − szintén meglepetést keltő − 4,6 százalékos ütemnél is robusztusabb lett. A váratlanul nagy iramot több dolog magyarázza, így például statisztikai hatások is, de tény, hogy mind a nyáron indított jegybanki növekedési hitelprogram (nhp), mind az uniós forrásokból felpörgő állami beruházások, sőt még a külső konjunktúrát meglovagolni képes feldolgozóipar is hozzá tudtak járulni. Annyiban nem meglepő az adat, hogy a harmadik negyedévben a GDP-növekedés is felülmúlta az elemzői várakozásokat − lapunknak több szakértő már jelezte, hogy valószínűleg a beruházási komponenst becsülhették alul. A negyedéves GDP-adat részleteit szerdán teszi közzé a KSH, akkor látszik majd, hogy valójában mekkora lehetett a beruházások súlya a nemzetgazdasági növekedésben.

Ami a bontást illeti, négy kivételével mindegyik nemzetgazdasági ágazatban emelkedést regisztrált a KSH: az egyik legnagyobb bővülést − az alacsony bázisnak köszönhetően − nem meglepő módon a mezőgazdaságban (36,3 százalék). A feldolgozóiparban 13,6 százalékos volt az iram, ami mögött a statisztikai hivatal szerint elsősorban az autóipari kapacitásbővítés állt. Ez viszont nemcsak a járműipari alágban tudta növelni a beruházási volument, hanem az ehhez kapcsolódó beszállítói területeken, így például a gumi, a műanyag, illetve a gépi berendezések gyártása terén is. Jó hír, hogy a külső kereslet a következő időszakban dinamizálódhat, legalábbis az európai konjunktúrát mérő legtöbb index ezt mutatja, amivel valószínűleg a régiónkba települt autógyártók fognak tudni leginkább élni.

Maradtak még kérdőjelek

A beruházási ágak közül az egyik legnagyobb súlyt képviselő szállítás-raktározás alág 4,6 százalékos bővülése mögött uniós pénzekből finanszírozott nagy infrastrukturális beruházások felpörgése állhat, elsősorban a vasúti és közúti hálózat fejlesztése. Az építőipar is felébred többéves Csipkerózsika-álmából, miután majdnem 10 százalékkal bővültek az ottani beruházások. Ezt leginkább az állami nagy projektek, például stadionépítések húzhatták fel, míg a magánfinanszírozású lakóingatlan-építések még nem érték el a gödör alját, ami egyfelől utal a belső kereslet gyengeségére, másfelől a magyar gazdaság növekedési potenciáljának továbbra is alacsony szintjére. Vagyis a statisztikai hatásokat kiszűrve elmondható, hogy a mostani szép GDP- és beruházási növekedés tartósságát illetően vannak még kérdőjelek.

Állami húzóerő már van

Amíg a háztartások vásárlóereje és ezáltal a belső piaci kereslet nem talál magára, addig a kiskereskedelemhez vagy magánépítésekhez kapcsolódó beruházások tartós felfutására aligha lehet számítani. Tanulságos az is, hogy a kormányzati adópolitika által sújtott területek némelyikében is pozitív változást mért a statisztikai hivatal a negyedévben − például a nagy beruházásigényű távközlésben és a kiskereskedelemben − míg a pénzügyi, energetikai, illetve a közművekhez kapcsolódó fejlesztéseknél továbbra is visszaesést jelzett, valószínűleg a válságadók és a bizonytalan ágazati politika miatt.

Alacsony bázisról nagyot gyorsult a növekedés a beruházásoknál, elsősorban a járműgyártás és az állami infrastrukturális beruházások fűtötték a bővülést − mondta lapunknak Gabler Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető elemzője. Az "Audi-Mercedes-hatás" már eddig is számos statisztikában megjelent, az ipari termelés, a rekord külkereskedelmi többlet és a harmadik negyedéves GDP-statisztika kapcsán is kiemelt szerepe volt az autóiparnak. Az állami beruházásokon belül a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, valamint az árvízvédelmi munkálatok hoztak növekedést. Gabler ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az energetikai szektorban év/év alapon 30 százalékkal visszaesett a beruházás, ez részben a különadókkal, részben a hatósági árszabályozással magyarázható.

Jól jön még az nhp

A harmadik negyedévi beruházási statisztikában már megjelenhetett az nhp pozitív hatása, de Gabler szerint ez inkább a negyedik negyedévi, illetve a jövő évi számokat javítja majd. A negyedik negyedévben maradhat a hasonlóan erős növekedés, miután a tavalyi utolsó negyedév szintén nagyon alacsony bázist jelent, majd jövőre − az idei év egészéhez hasonlóan − három-négy százalék körül alakulhat a beruházások bővülése. Továbbra is a járműipar és az állami beruházások jelenthetik a fő hajtóerőt, de az nhp keretében nyújtott kkv-hitelek hatása is érezhető.

A beruházások minden várakozást felülmúló növekedése állhat a vártnál kedvezőbb GDP-adatok mögött − állapította meg Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. közgazdásza. Véleménye szerint is pozitív jelenség, hogy mind az építési, mind a gépberuházások növekedtek. Az egyes ágazatokat sújtó terhek hatását tükrözi viszont a pénzügyi szektor beruházásainak 11,2 százalékos csökkenése, és folytatódott a visszaesés a lakásépítéseknél. Suppan szerint is tovább gyorsulnak a beruházások az utolsó negyedévben a tavaly év végi igen alacsony bázis, valamint az EU által finanszírozott beruházások felfutása és a jegybanki hitelprogram pozitív hatása miatt. Az invesztíciók felfutását a javuló külső és belső keresleti kilátások is támogathatják, amit már egyes vállalati felmérések is tükröznek. Idén a beruházások növekedése meghaladhatja a négy százalékot − jósolja Suppan - , jövőre pedig elérheti az öt százalékot.

Beruházási adatok
Ágazat2013. III. negyedév2013. I-III. negyedév
(Mrd Ft)(volumen,(Mrd Ft)(volumen,
előző év=100)előző év=100)
Mezőgazdaság78,6136,3186,2115,3
Bányászat2,674,512,2107,0
Feldolgozóipar369,7113,6865,1101,2
Energetika29,969,368,371,5
Vízellátás, szennyvízkezelés50,0190,6115,3174,4
Építőipar18,1109,949,0112,5
Kereskedelem, gépjárműjavítás73,1121,3196,0101,9
Szállítás, raktározás198,0104,6423,3105,5
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás8,2101,325,6108,8
Információ, kommunikáció36,4103,994,687,5
Pénzügyi, biztosítási tevékenység8,688,827,395,0
Ingatlanügyletek140,587,9357,287,4
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység21,1147,953,0139,0
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység25,4130,778,0124,8
Közigazgatás, védelem44,4111,7130,9130,1
Oktatás26,1119,257,7101,8
Humán-egészségügyi, szociális ellátás16,9118,341,698,0
Művészet, szórakoztatás, szabadidő12,4107,830,097,1
Egyéb szolgáltatás4,2106,711,499,9
Összesen1164,2109,82822,9103,1
Forrás: Forrás: KSH

Szerző: Gerőcs Tamás