Navracsics Tibor, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) vezetője a Macronomx Meetup szakmai konferencián tartott beszéde után portálunkkal közölte, az 55 százalékos blokkolások ellenére is, Magyarország már 1,6 milliárd euróhoz jutott uniós forrásokból.

A 2021-2027-es időszakban a minket megillető 22 milliárd euróból 1,6 milliárd eurót, tehát az uniós források 7,4 százalékát kapta meg eddig Magyarország, ez azt jelenti, hogy a tagállamok között időarányosan a TOP 8-ban van, ami kifejezetten jó eredmény

– válaszolta az Economx érdeklődésére a miniszter. 

Kapcsolódó

Mindezt úgy, hogy három operatív program esetében (IKOP, KEHOP, TOP) továbbra is fennáll az 55 százalékos felfüggesztés, más programok pedig utófinanszírozási projektek, amelyeket a magyar büdzsé teljesítőképességének megfelelően fog kiírni a kormányzat. 

Kép: Economx.hu

Az előző, 2014-2020 közötti uniós ciklusban Magyarország a második helyen végzett a források lehívásának eredményességét tekintve.

A 98 százalékos magyar arányt csak Csehország teljesítette túl, 98,2 százalékos szinttel.

Nyolcvan százalék alatt Olaszország (79,9 százalék), Spanyolország (78,5 százalék), Hollandia (77,6 százalék), valamint az utolsó Dánia (73,6 százalék) áll. 

A jelenlegi költségvetési időszakban (2021-2027) hazánk alaposan belehúzott, legalábbis a 7,4 százalék Csehország (8 százalék) után a második a V4-es országok között, és például

mögöttünk van Lengyelország (4,6 százalék) is. 

Kép: Economx.hu

Ugyanakkor a források nem egyenlő módon hasznosulnak hazánkban, olyannyira nem, hogy

Navracsics Tibor meglátása szerint hazánkban regionális dráma zajlik.

Navracsics Tibor a Macronomx Meetup konferencián
Navracsics Tibor a Macronomx Meetup konferencián
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Az elérhető 2022-es adatok szerint két olyan régió is van hazánkban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld), amelyekben a fejlettségi szint egy főre jutó GDP átlaga nem haladja meg az uniós átlag felét. A Dél-Dunántúl 52 százalékos, valamint a Dél-Alföld 55 százalékos adata is alaposan elmarad ettől. 

Nyugat-Dunántúl helyzete más szempontból, de legalább ilyen aggasztó. Amíg 2004-ben a fejlettségi szint 66 százalékon állt, ami 2017-ben elérte a 71 százalékot, azóta csökkenés tapasztalható (2020: 70 százalék, 2021: 67 százalék, 2022: 68 százalék). 

Kép: Economx.hu

Navracsics Tibor a konferencián ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, egyelőre nem találnak választ az osztrák, a dél-német és az olasz munkaerőpiac jelentette kihívásra sem, amely az érintett dunántúli régiókból nemcsak a vállalkozások, hanem a közigazgatás esetében fenntarthatósági problémát jelent.

Ezzel szemben viszont Budapest az uniós fejlettségi átlagszint felett teljesít, 158 százalékon pörög, de a területfejlesztési miniszter szerint ez nem pusztán magyar sajátosság, a régiónk minden államában elsősorban a fővárosok és a vonzáskörzetük fejlődik.

Egy főre jutó GDP (PPS) egyes uniós régiókban az uniós átlaghoz viszonyítva:

  • Prága: 207 százalék
  • Bukarest: 177 százalék
  • Varsó: 162 százalék
  • Budapest: 158 százalék
  • Pozsony: 146 százalék
  • Bécs: 142 százalék
  • Zágráb: 134 százalék
  • Burgenland: 88 százalék
  • Nyugat-Románia: 78 százalék
  • Közép-Dunántúl: 71 százalék
  • Észak-Nyugat-Románia: 70 százalék
  • Pest: 65 százalék
  • Nyugat-Szlovákia: 65 százalék
  • Közép-Szlovákia: 60 százalék
  • Kelet-Szlovákia: 52 százalék
  • Észak-Magyarország: 50 százalék
  • Észak-Alföld: 50 százalék
  • Pannon Horvátország: 46 százalék

A 197 magyarországi járás közül 2022-ben 99 járás nem érte el az országos átlagot, ebből a szempontból romlott a helyzet 2021 óta. 

Navracsics Tibor közölte: a magyar kormányzat célja, hogy visszahozza a területi szempontokat a kohéziós politikába, és a régiós szempont egyenlő mértékkel bírjon az ágazati kritériummal. A miniszter a regionális szintű támogatási politika fontosságát hangsúlyozta az Európai Unióban jelenleg érvényesülő központosított struktúrával szemben. Az új magyar területfejlesztési politika, ami Budapest metropoliszra, valamint nagy-, közép- és kisvárosi vonzáskörzetekre, illetve belső- és külső perifériákra osztja majd hazánkat, ami a tervek szerint a régiós szintű felzárkózásban segíthet majd.