A városba betévedő vaddisznók nem jelentenek veszélyt, amennyiben nem közelítünk feléjük – mondta el Földvári Attila, a Vadászati Védegylet főmunkatársa, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője az InfoRádiónak. 

A hét közepén érkeztek a hírek arról, hogy a Margit-szigetet hatósági intézkedés miatt le kellett zárni. A Budapesti Rendőr-főkapitányság hamarosan közölte: egy nagytestű vaddisznó kószál a szigeten, és az emberek biztonsága érdekében nem engednek be senkit.

A rendőrség később újabb közleményt adott ki arról, hogy a vaddisznó feltehetően már kiúszott a Margitszigetről, mert a terület átfésülésekor ugyanis nem találták meg. A forgalomkorlátozást  feloldották, ám az állat este ismét jelentkezett.

A BRFK közlése szerint a Margit-sziget pesti oldalán az emberek biztonsága érdekében kilőtték a vaddisznót. 

A könnyű élet reményében költözik a vaddisznó a városba

Az üggyel kapcsolatban a Vadászati Védegylet főmunkatársa egy közkeletű tévedést eloszlatva kiemelte: a vadon élő állatok nem azért költöznek be a városokba, mert az emberek elveszik az életterüket, hanem mert

rájöttek arra, hogy az emberek környezete könnyebb életet biztosít számukra a vadonnál

Földvári Attila szerint három dolog kell egy vadon élő állatnak ahhoz, hogy megmaradjon és használjon egy területet:

  • a búvóhely; 
  • a víz;
  • és a táplálék.

Azok a fajok, melyek jól tűrik a stresszt – adott esetben az ember közelségét és az ebből eredő különböző zavaró tényezőket –, megtalálják például az elhagyott gazos telkeken búvóhelyet, a vizet a vízelvezető árokban vagy pocsolyában.

Az élelem lehet egy felborítható kuka tartalma, egy komposzt a kert végében, vagy a kutyának kint hagyott eledel, amiért az állatnak van értelme bemenni a kertbe.

Az ilyen, ember okozta stresszt jól tűrő, a fővárosba betévedő vaddisznók és rókák vadállatok, amelyek igyekeznek elkerülni az ember közvetlen társaságát. "Tudnak veszélyesek lenni, de ha mi nem közelítjük meg őket, akkor ők sem fogják a mi társaságunkat keresni.

Nekünk annyi a dolgunk, hogy ne menjünk közel

– mondta Földvári Attila.

Hozzátette ugyanakkor, hogy ezeket az állatokat mindenképpen el kell távolítani, mert veszélyforrást jelentenek. A forgalmas úton vagy azok szélén közlekedési veszélyt okozhatnak, például kirohanhatnak a reggeli csúcsban az autók elé vagy a gyalogosok közé, ami balesetveszélyes. Mindez nem azt jelenti, hogy az állat támadni akar, hanem menekülni próbál, és ilyenkor minden akadályon igyekszik átjutni.

Ezekben a helyzetekben a veszélyt jelentő állatokat el lehet ejteni fegyverrel, a rendőrség adhat ki erre engedélyt a megfelelő, erre alkalmas fegyverrel és tapasztalattal is rendelkező személynek – emlékeztetett a szakember.

Földvári Attila azt is közölte, hogy a nagyobb városokban élelmet kereső vadállatokat nem lehet altatólövedékkel ártalmatlanná tenni, mert annak hatása nem biztos, és főképp nem azonnali. Egy megriadt állat pedig sokkal komolyabb veszélyt jelent a felkészületlen városlakók számára.

Földvári Attila hangsúlyozta: az állatok eltávolítása, kilövése csak "tüneti kezelés", hiszen amíg a számukra kedvező feltételek fennállnak, étel- és vízforrások rendelkezésre állnak, addig minden ilyen városba jött róka, vaddisznó helyett lesz újabb.