Magyarországon a választásokat, legyen az országgyűlési, önkormányzati-, időközi- vagy európai parlamenti választás, mindig vasárnapi napon tartják, így 2024. június 9-én vasárnap mehetünk voksolni.
Nálunk jövőre egyszerre két választást tartanak ezen a napon, miután a kormánypárti többségű parlament ezt korábban megszavazta. Így az önkormányzati és európai parlamenti voksolást dupla kampányidőszak előzi meg.
A módosítás indoklása ugyanaz, mint az országgyűlési választások és a kormány által gyermekvédelminek mondott népszavazás esetében, vagyis hogy ezzel kevesebbe kerül a rendezés, most körülbelül 9-10 milliárd forinttal.
Spórolás vagy kampányelőny – mi áll az összehangolt EP- és önkormányzati választások mögött?
Az unióban nem ismeretlen a kettős választás, Spanyolországban például sokszor adódik olyan helyzet, hogy az európai parlamenti választásokat egy napon tartják a regionális önkormányzati választásokkal. A spanyol kormány viszont támogatja az Európai Parlament választási reformjait, ellentétben Magyarország politikai álláspontjával.
A választásokat követően az Európai Parlament szavaz az Európai Bizottság - az EU végrehajtó szerve - új vezetőjének megválasztásáról, valamint a biztosok teljes testületének jóváhagyásáról.
A választásokon nemzeti pártok versengenek, ám az európai parlamenti képviselők megválasztásuk után nemzetek feletti képviselőcsoportok tagjai lesznek. A legtöbb nemzeti párt európai szintű politikai párthoz kapcsolódik.
A parlamentnek jelenleg 705 képviselője van. A legkevesebb képviselője, hat, Máltának van. A legtöbb, 96, pedig Németországnak.
A legutóbbi választások alkalmával, 2019 májusában 751 képviselő került be a testületbe, azonban a létszám az Egyesült Királyság kilépését követően 705-re csökkent. A képviselői helyek elosztását az európai uniós szerződések határozzák meg.
Az európai parlamenti választásokat az egyes tagállamok választási szabályai szerint bonyolítják le.