Varga Mihály előadásában többek között elhangzott, hogy 2010 óta a magyar gazdaság potenciális növekedése gyengült, de ez elsősorban a koronavírus, az orosz-ukrán háború miatt történt. Ugyanakkor az utóbbi években már egyre inkább a növekedési potenciálja közelében teljesít a magyar gazdaság. Ez 2025-re már sikerülhet is.
A potenciális (egyszeri hatások nélküli) GDP Magyarországon 3 százalék körüli, ami magasabb, mint a régiós országoké. Németországban csupán 1 százalék körüli – mondta.
A versenyképesség és a hatékonyság javításának módjáról elmondta, erre hozta létre a kormány a 6 éves bérmegállapodást 2017-2022 között. A reálbérek 45 százalékkal emelkedtek, a járulékok pedig 15,5 százalékkal csökkentek – írja a Portfolio.
A gazdasági fejlődés alapfeltétele a költségvetés elsődleges egyenlegének javulása. Jövőre szerinte már nagyot javul a költségvetés kamatkiadása és továbbra is fontos a költségvetési hiány csökkentése. A hiánycsökkentésben Magyarország 2021-2025 között EU-s összevetésben az élmezőnyben van. A hiány finanszírozásában felértékelődnek a lakossági megtakarítások.
A pénzügyminiszter véleménye szerint az adósság finanszírozásának optimális mixe: 50 százalék intézményi befektetők, 25 százalék lakosság és 25 százalék deviza.
Az államadóssággal kapcsolatban Varga Mihály elmondta, hogy az államadósság a koronavírus miatt 80 százalék közelébe emelkedett, de 2024-re már 73 százalék körüli szintre csökkent. A lakosság jövedelmi pozíciója javul, de még az óvatossági motívum megvan. A korábbi években elvesztett tartalékok visszaépítése zajlik, de ez elmondása szerint nem magyar specialitás, az egész EU-ban küzdenek ezzel.
A megtakarítások emelkedése csökkenti az ország sérülékenységét. Ez lehet az alapja a következő években a magyar gazdaság fejlődésének. Európai megoldást sürget Varga Mihály a külföldi, főleg ázsiai webshopokkal kapcsolatban, amik sokba kerülnek az államháztartásnak.
Az ingatlanpiacon reménykeltőek a kilátásai: az ingatlantranzakció-számok már javulnak, a kamatok csökkenő trendben vannak.
A pénzügyi kondíciók már normalizálódtak, a lakossági állampapírok kamatai csökkenhetnek, de ehhez kedvező inflációs és kamatkörnyezet is szükséges. A mostani 3 százalékos infláció még nem elég, a következő hónapok inflációja is fontos lesz az állampapír-kamatok megállapításához.
A kínai védővámok bevezetése nem fog segíteni az európai autóiparnak. A magyar autóiparnak ebben a helyzetben alkalmazkodnia kell és egyre inkább ázsiai partnerek lesznek a dominánsak, főleg, ha Németország technológiailag lemarad.
Hazai makrogazdasági folyamatokról elmondta a pénzügyminiszter, hogy 3,4 százalékos lehet a 2025-ös GDP-növekedés, a fogyasztás 4,3 százalékkal, beruházások növekedése 5-5,5 százalékos lehet. A kamatkiadások csökkenése segíteni fog és javulni fog az üzleti környezete is. 8,4 százalékos bárnövekedéssel számol a kormány jövőre.
Új adók bevezetésére nem készülnek, sőt néhány adónem kivezetésre is kerülhet.
Az államháztartási hiánnyal kapcsolatban van még teendője a kormánynak. Az állami kiadások arányát 50 százalék közeléből 45 százalék környékére szeretné csökkenteni a kormány.
Összefoglalásképp a magyar gazdaság kilátásai: jövőre 3-6 százalékos gazdasági növekedés a fogyasztás élénkülése és az óvatossági motívum oldódása miatt. Továbbá nagyobb beruházások indulnak (BMW autógyárt, Budapest-Belgrád vasút beruházás befejeződik, Paks 2. folytatódása, BYD gyár is befejeződik).
Kormányzati oldalról kisebb hiány fogja támogatni a növekedést, valamint a célzott gazdasági programok és a humán tőke fejlesztése is segíteni fog.