Nem sikerült Várhelyi Olivér egészségügyi és állatvédelmi biztosjelöltnek az első meghallgatáson bebizonyítania, hogy alkalmas az egészségügyért és állatjólétért felelős biztosi tárca vezetésére az Európai Parlamentben.
Jön a második kör, amikor írásban tesznek fel neki kérdéseket, mert Várhelyi a nők jogairól, a versenyképességről, az állatjólétről és Orbán Viktor miniszterelnökhöz fűződő kapcsolatairól való kérdéseket elhárította.
Várhelyi Olivér válaszai nem feleltek meg a Renew Europe elvárásainak, ezért arra a következtetésre jutottunk, hogy a jelölését jelenleg nem tudjuk támogatni – áll a Renew a találkozót követő sajtóközleményben, amelyet a Politico hozott nyilvánosságra.
Csak a szélsőjobboldali csoportok és az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) szavaztak a magyar jelölt mellett, a Zöldek, a Renew és a Szocialisták és Demokraták (S&D) azt akarta, hogy Várhelyi egy második meghallgatáson menjen keresztül, az Európai Néppárt (EPP) pedig az írásbeli kérdések második fordulóját szorgalmazta.
Várhelyinek, aki Ursula von der Leyen első biztosi testületének bővítési felelőse volt, hétfőig kell válaszolnia a képviselők kérdéseire. Ezt követően a koordinátorok második értékelő értekezletet tartanak, amely után kétharmados többséget kell elérniük, ha ez nem sikerül, akkor Várhelyinek egyszerű többségre lesz szüksége a zöld jelzéshez.
Várhelyiről több képviselő is azt mondta, nem sok esélye van arra, hogy megszerezze a kétharmados többséget. A nehéz helyzetet Orbán Viktor iránti hűsége és az EP-képviselőkkel való többszöri konfrontáció okozta tavaly „idiótának ” nevezte a brüsszeli képviselőket. A törvényhozók arra is hivatkoztak, hogy nincs tapasztalata az egészségpolitikában.
Várhelyi szerdai meghallgatásán számos kritikus kérdéssel szembesült a nők jogaival és az abortusszal kapcsolatos álláspontjával kapcsolatban. Többször mondta, hogy a nők „szövetségese", de az abortusz kívül esik az EU hatáskörén.
„Mély aggodalommal tölt el, hogy egy potenciális egészségügyi biztos azt mondja, hogy az abortusz nem orvosi kérdés" – mondta Sara Matthieu, a Zöldek EP-képviselője. „Úgy tűnik, nincs tudatában vagy nem zavarja, hogy számtalan nő hal meg azért, mert nem részesül megfelelő ellátásban.”
Azt már azt MTI emelte ki a meghallgatásból, hogy Várhelyi Olivér, kijelentette, a koronavírus-járvány megmutatta, mennyire sebezhetők egyes tagállamok, alapvető prioritásnak nevezte a kritikus gyógyszerek biztosítására vonatkozó jogszabály létrehozását, amiben – szavai szerint – nem csak ösztönzőket kell bevezetni a gyógyszergyárak számára, hanem piacot is kell teremteni.
A járványok elleni oltóanyagok uniós engedélyezésével kapcsolatban a magyar biztosjelölt kiemelte:
az EU-szabályok egyértelműek. A vakcinák forgalomba hozatalát az Európai Gyógyszerügynökségnek (EMA) kell jóváhagynia. Az EMA által jóváhagyott vakcinák biztonságosak és hatékonyak
– jelentette ki.
„Oltások nélkül az amúgy is rövid életünk még rövidebb lenne. Ha a jövőben is le akarjuk győzni a járványokat, az oltóanyaok nélkül lehetetlen lesz" – fogalmazott Várhelyi Olivér, majd hozzátette: ha nem álltak volna rendelkezésre oltások, nemcsak a megmentett életek vesztek volna el, hanem legalább három-négy évvel tovább tartott volna a járvány legyőzése Európában.
Kulja András, a Tisza Párt EP-képviselője a meghallgatás során arra volt kíváncsi, a biztosjelölt milyen uniós szintű megoldásokat és konkrét lépéseket tervez. Kiemelte, hogy a Várhelyi Olivért „egy olyan kormány jelölte, amely megszüntette az egészségügyi minisztérium intézményét, és alulfinanszírozza az egészségügyi szektort".
Válaszában Várhelyi Olivér megerősítette, hogy a kardiovaszkuláris halálesetek száma a régióban a legmagasabb, és a helytelen életmódot nevezte meg az elhalálozások egyik fő okának. „Számomra nagyon fontos, hogy ez a terület legalább olyan figyelmet kapjon, mint a rák elleni küzdelem" – jelentette ki.
Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő kérdésében rámutatott: az EU megnyitja a kapuit a harmadik országokból érkező élelmiszerimport előtt, amelynek jelentős az egészségügyi kockázata, főként az unióban már betiltott növényvédő szerek használata miatt. Hozzátette: ez versenyhátrányt is jelent a gazdák számára.
Várhelyi Olivér szerint, ha az uniós gazdáknak biztonságos termékeket kell gyártaniuk, akkor elvárható, hogy az unión kívüli országokból érkező termékeknek is meg kell felelniük a magas standardoknak. Hozzátette ugyanakkor, hogy megvannak azok az engedélyezési eljárások, amelyek által ezek a termékek beléphetnek az uniós piacra.
Hangsúlyozta, a tagállamoknak kell biztosítaniuk, hogy a határokon a megfelelően szakképzett személyzet kiszűri a potenciálisan veszélyes termékeket. A biztosjelölt szerint ebben a kérdésben alapvetően egészségügyi kockázatról van szó, nem a versenyhátrányról.
Egy az élelmiszerbiztonságra vonatkozó további kérdésre válaszolva a biztosjelölt elmondta: az Európai Bizottság szavatolni szeretné, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen a biztonságos, Európában előállított élelmiszer.
„El szeretnénk érni az importfüggetlenséget az élelmiszerágazat területén is" – fogalmazott Várhelyi Olivér, hozzátéve, ez jobb és kiszámíthatóbb jövőt biztosít a gazdák számára is. Aláhúzta, az Európai Bizottság az szeretné, hogy az unióban termelt élelmiszerekre vonatkozó szigorú szabályokkal azonos előírások vonatkozzanak a behozott élelmiszerekre is. „Biztosítani kívánjuk tehát, hogy minden szabályt betartsanak az importált élelmiszerek esetében is" – fogalmazott.
Az úgynevezett új élelmiszerekre vonatkozóan, köztük az olyan termékekre, mint a laboratóriumban előállított hús, a biztosjelölt azt mondta: bízni kell az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságban, amely meg tudja állapítani, mit lehet biztonságosan elfogyasztani.
Az állatjólét kérdésével kapcsolatban kiemelte: a kérdés megválaszolásába be kell vonni a gazdákat is, hogy olyan gyakorlati megoldásokat lehessen kidolgozni, amelyek javítják az állatjólétet, és a gazdáknak is segítenek. Várhelyi Olivér hangsúlyozta: meg kell szüntetni a ketreces állattartást, de ezen a területen is együtt kell működni az állattenyésztőkkel.