Tavasszal, áprilistól június közepéig lakott településeken varjútámadásokra számíthatunk, aminek oka a fiókareptetés. A jelenség azt az érzést keltheti, mintha a varjak elszaporodtak volna, ami némi aggodalmat is kelthet a lakosságban. Ám a félelmet keltő madarakról rengeteg tévhit kering, amelyekről az Indexnek adott interjújában Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője beszélt. 

A varjak nagy részét kiirtottuk

Az ugyan igaz, hogy a vetési varjak populációja az utóbbi években növekedésnek indult, ezt azonban annak fényében kell értékelni, hogy a múlt században állományuk 93 százalékát kiirtották Magyarországon. Az ezredfordulóra össze is omlott az állomány, a 250 ezres egyedszámból 23 ezer maradt, és napjainkban is csak 30 ezer pár él hazánkban.

Miután a madarakat védetté nyilvánították, elkezdtek nagyobb számban megjelenni a településeken. Erre reagáltak egyes önkormányzatok azzal az önsorsrontó intézkedéssel, hogy levágták a fészekkolóniák alól a faágakat. Ezzel azonban épp a kolóniák terjeszkedését okozzák, mivel az így elüldözött varjak a távolabbi környék fáira költöznek át, viszont a következő tavasszal, amikor újra kisarjadnak a csonkolások helyén az új ágak, visszatér az állomány egy része az elhagyott fára, és oda ismét fészket rak. Ugyanakkor az új helyre átköltözött varjúpárok közül sok helyben marad, és így az eredeti egy kolóniából rögtön több lesz, több egyed indul növekedésnek.

Nem lehet kiirtani minden állatot azért, mert mi kényelmes életet akarunk élni. Szétszedik a szemetet, igen. Ezzel kapcsolatban javaslom, hogy örüljenek annak, hogy nincsenek mosómedvéink meg majmaink. A szemétnek a zárható fedelű szemétkonténerben van a helye. Az utcai szemetesekre gyűrű alakú tetőt lehet szerelni (amint azt a FŐKERT Budapesten megtette), a közepén hulladékbedobó lyukkal, hogy a varjak ne tudják kinyitni

– nyomatékosított a szakértő. 

Komoly következményekkel kell szembenéznie annak, aki önhatalmúlag akarja megoldani lakókörnyezetében a varjúkérdést, ugyanis aki légpuskával vagy más eszközzel lelövi a madarakat, az állatkínzást követ el, és orvvadászattal is meggyanúsítható. 

Tévhit, hogy a varjak káros hatással vannak ránk

Nemhogy nem jelentenek a többi madárnál nagyobb egészségügyi kockázatot, de az ornitológus szakember szerint a mezőgazdasági terményeink megtermelhetőségét is részben nekik köszönhetjük, mivel rengeteg kártevőt, férget, ízeltlábút, puhatestűt hajtanak fel és fogyasztanak el.

A varjak esetében nem beszélhetünk települési szintű elszaporodásról. Nem azért, mert ne lennének jelen, hanem azért, mert a velük való együttélést el lehet és el is kell tudni fogadnunk. A dolmányos varjú, a szarka és a szajkó is fészekragadozó, így segítenek a parlagi- vagy épp a nagy ütemben városiasodó örvösgalamb-állomány szabályozásában is.

Míg az épületekre fészkelő galambok ellen tüskesorral lehet védekezni, a fákon fészkelő vagy pihenő varjak esetében nincs olyan legális eszköz, amivel hatékonyan távol tarthatóak a településektől. Az állomány robbanásszerű növekedése azonban nem is a varjakra jellemző, hanem a vadon élő örvös galambokra, melyek Szeged mellett már érzékeny mezőgazdasági károkat is okoztak azzal, hogy kiették az elvetett napraforgómagokat a földből.