A történelmi folytonosság visszaállítása és a nemzeti önazonosság jegyében 2023. január óta ismét vármegyéknek nevezik Magyarország területi közigazgatási egységeit, tekintettel arra, hogy az államalapítástól 1949-ig csakugyan a vármegye elnevezés volt érvényben, és ezt a tekintélyesen hosszú időszakot követte néhány évtizednyi „megyézés”. 

A vármegye egyidős a magyar állammal, állapította meg a Magyarságkutató Intézet

Magyarország alaptörvényének tizenegyedik módosítása 2023. január 1-étől az 1949-es kommunista alkotmány által bevezetett megye helyett újra az azt megelőzően 950 évig használt vármegye elnevezéssel illeti a magyar közigazgatás alapvető területi egységét

Bővebben →

Ennek ellenére a hétköznapi társalgásokban és a közösségi médiafelületeken mindmáig gyakran gúnyos megjegyzésekkel kommentálják a 2022 nyarán beterjesztett alkotmánymódosítást, miközben ósdiságot és kidobott adófizetői pénzeket emlegetnek.

Igaz, ami igaz, a megnevezés visszaállítása rengeteg plusz kiadással és teendővel járt, mivel a közhivatalok, állami szervek átnevezése mellett megannyi táblát, feliratot ki kellett cserélni, például a rendőr-főkapitányságok, a katasztrófavédelmi igazgatóságok, a levéltárak, a kórházak, az önkormányzatok és a kormányhivatalok névhasználata is vármegyeire módosult, illetve változtatásra szorultak a hivatalok és a megyehatárok (bocsánat, vármegye-határok) eligazító táblái is. Csupán ebből az utóbbiból országosan összesen 714 jelzőtáblát módosítottak, cseréltek, vagy átmatricáztak. 

Matrica mizéria

És ha már a matricázás szóba került, érdemes megemlíteni, hogy a hirtelen ránk zúdult vármegyézéstől év elején hirtelenjében megzavarodtak az országos úthálózatra érvényes e-matricákat kínáló alkalmazások üzemeltetői is, tekintettel arra, hogy jogi fejtörést okozott nekik, vajon érvényesek-e a korábban még megyei néven megváltott jogosultságok a vármegyévé alakult közigazgatási területek díjköteles szakaszaira.

Céltalan jogászkodásnak tűnhet ez, de van alapja, ezért akadt, aki utánajárt ennek. A Simple online fizetési platform közölte, hogy a január elsejétől hatályos Alaptörvény lehetővé tett egy átmeneti időszakot az ilyen termékek nevének megváltoztatására, ami időközben meg is történt, és immár az alkalmazásokban és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató felületén is a vármegye megnevezés az elfogadott.

Vármegyei jogú város azonban nem létezik

A vármegye névhasználat bevezetése miatt jogszabályok százait kellett átírni, de az életbe léptetése után hamarosan az is kiderült, hogy létezik egy kivétel, hiszen a megyei jogú városokat valamilyen okból kifolyólag nem keresztelték át vármegyei jogúvá akkor, amikor a megyékből vármegyék lettek. 

Az erről szóló kormányrendelet visszavonta a korábban elrendelt átnevezést, és kimondta, hogy a Modern Városok Program megvalósításáról szóló jogszabály megjelölt pontjaiban a „vármegyei jogú” szövegrészek helyébe a „megyei jogú” szöveg lép.

Ne kérdezzék, miért, mert a rendeletből nem derül ki, mi indokolja ezt a kivételt.