Elvennék a gyorshajtók autóit, és az arcfelismerést is bevetnék ellenük

Óberling József ezredes, a Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője meglepő dolgokat árult el a gyorshajtók elleni rendőrségi munkáról. A Vezessnek adott interjújában azt mondta, ha elfognak tíz gyorshajtót, mindig van rá újabb jelentkező, mivel sajnos nem az Árpád hídi eset az első és nem csak néhány budapesti utcában vannak.

Hozzáteszi, sorra veszik el a vezetői engedélyeket a gyorshajtóktól és visszarendelik autóikat műszaki vizsgálatra, de aztán újra és újra találkoznak ugyanazokkal az emberekkel.

Arra a kérdésre, hogy a tervezett új traffipaxok jelenthetik-e a megoldást, a főosztályvezető azt felelte, ha nem is állítja meg a gyorshajtókat, de jó ötletnek tartja. Hozzátette, több vidéki önkormányzat is felismerte, hogy gondja van a közlekedésbiztonsággal, ezért trafiboxokat vásárolnak, aminek használatát aztán a rendőrségre bízzák.

Óberling szerint ugyanakkor ezek csak „tünetkezelések”, és mindaddig, amíg nem változik meg az emberek fejében valami, addig ez így is lesz.

Hozzáteszi, ő annak a felelősségére apellálna, hogy mindenkinek, még a gyorshajtók környezetében is van valaki, aki szereti őt és akik miatt nem éri meg gyorsan vezetni, ahogy ittasan és biztonsági öv nélkül sem.

Óberling megemlíti, hogy korábban a rendőrség kezdeményezte a gyorshajtók autójának elkobzásának lehetőségét, azonban ez nem valósult meg, mivel még nem illeszthető bele a magyar jogrendbe. A lépés egyébként nem volna példa nélküli Európában.

A főosztályvezető azt is elárulta a lapnak, hogy már sok esetben használnak rendőrségi drónokat. Útlezárásnál például szemmel lehet tartani a helyszínt vele és ha jogsértés történik, gyorsan lehet vele rögzíteni az infókat. A drónok használatának gyakorlatát más irányba is szeretnék kibővíteni, azt azonban nem tudni, fognak-e vele sebességet mérni, mivel rendkívül drága az üzemeltetése.

A KRESZ-szabályai kapcsán úgy véli, hogy a magyar sztrádák alkalmasak volnának akár 150 kilométer per órás sebességkorlátozásra is a jelenlegi 130 helyett. A valódi problémát azonban az autók közötti sebességkülönbségek jelentik. Az ugyanis szerinte egyáltalán nem mindegy, hogy az előző és az előzött között 50 vagy 70 kilométer/óra az eltérés.

Arra a kérdése, hogy valóban változni fog-e a KRESZ a következő félévben, Óberling igennel válaszolt, hozzátéve, reméli, hogy hamarosan konkrétumokat is mondhat.

Érdekességként megemlítette, hogy azok a gyorshajtók, akiknek tették térfigyelő kamera rögzíti, megnézhetik a róluk készült anyagot a rendőrség felajánlására, azonban csak alig egy százalékuk teszi meg.

A VÉDA-rendszer megújításáról és karbantartásáról is beszélt a Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője. Elárulta, hogy ezekből is jobb lenne több az országban, ráadásul a 2015-ös beszerelésük óta már nem a legfejlettebb technológiát képviselik. Hozzátette ugyanakkor, hogy a mesterséges intelligenciával sokkal többet tudnának kezdeni, mint pár éve. Óberling nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a VÉDÁ-val a jövőben felismerhető lesz, hogy a sofőr használja-e a mobilját vezetés közben, sőt, az arca is.