A GKI Gazdaságkutató Intézet ma közreadott egy cikket azzal a címmel, hogy „Kell-e 500 ezer vendégmunkás?”, majd megállapította, hogy nincs szükség ennyire. Önmagában ezzel egyet is érthetünk, ugyanakkor a valóság mégis egészen más képet mutat.

Magyar cégvezető: „Emiatt felesleges a vendégmunkások alkalmazásából politikai kérdést csinálni”

Az ázsiai vendégmunkás hazánkban politikai termékké vált. Azonban a vendégmunkások alkalmazásának pozitív hozadékairól is olvashatunk már a kormánykritikusnak gondolt sajtóban. Bővebben >>>
Kezdjük az elején. Az ötszázezres szám kapcsán Orbán Viktorra szokás hivatkozni. Ám bármilyen furcsának is tűnhet, a miniszterelnök nem beszélt arról, hogy félmillió vendégmunkás hazánkba történő szervezése cél lenne. 

Ahogy az az Index vonatkozó cikkében is szerepel, a kormányfő ezt mondta idén márciusban, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján: „Az a helyzet, hogy az iparpolitikai számok szerintem stimmelnek, Magyarországnak a következő egy-két évben szüksége lesz 500 ezer új munkaerőre. Ez rengeteg kérdést vet fel, nagyon határozottnak kell lenni. A gazdasági észszerűség csak az egyik szempont. Ha önök láttak már vendégmunkásokkal megterhelt nyugati országokat, láthatják, milyen dilemmákkal kell szembenézni”.


„Ezért nagyon világossá kell tenni, hogy amikor beszélünk erről az új 500 ezer munkahelyről, akkor a belső tartalékok mozgósítására kell először is helyezni a hangsúlyt. A belső tartalékok nem a közmunkában vannak. A közmunkában kezdtünk, talán 200 ezer emberrel, most hetven-egynéhány ezernél vagyunk. Ott olyan típusú képzettség és tudás, amit piaci körülmények között a gazdaság használni tudna, valószínűleg nincs. (...) Tehát ez nem tartalék. Van földrajzi tartalékunk. Az nem véletlen, hogyha megnézik a nagy iparfejlesztési beruházásainkat, akkor azt látják, hogy Kelet-Magyarországra összpontosítunk. Tehát a Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc háromszög van most megcélozva, oda tereljük a beruházásokat, amilyen mértékben csak tudjuk. Debrecen mindjárt betelik, Nyíregyháza egy év múlva, Miskolc nehezebb eset, azt majd meglátjuk. Fölkészül Békés megye. Fölkészül Békés megye, ott még vannak tartalékok. Tehát a gazdaságot úgy kell, a gazdaságpolitikát úgy kell területileg megszerkesztenünk, hogy az 500 ezer hiányzó munkaerőt a belső tartalékokból tudjuk pótolni, hogy olyan helyekre visszük a beruházásokat, amely mobilizálja egyébként ott a belső tartalékokat. Az első a belső tartalék.”

A miniszterelnök ezután a regionális együttműködésre tért ki, többek között a határon túli magyar közösségekből érkezőket kiemelve, majd valóban beszélt a harmadik országból érkező vendégmunkásokról is. 

„És ezek után jöhetnek a vendégmunkások. Itt is nagyon nagy óvatosságra van szükség. Az arányok nagyon fontosak. Nem szabad megengedni, elnézést kérek Önöktől, nem tudjuk azt megengedni, hogy azért, mert bizonyos populációkból behozott vendégmunkások egyes gazdasági munkaadók szerint jobb munkaerőt képviselnek, mint az itt még meglévő tartalék, a magyarországi tartalék, és ezért inkább őket hozzák be, ezt nem tudjuk megengedni. Tehát Magyarország a magyaroké, a munkahelyek is elsősorban a magyaroké, és a magyar gazdaságnak elsősorban a magyar embereknek kell, hogy munkát adjanak, csak utána jöhet mindenki más” - magyarázta, majd nem túl ízléses módon hozzátette: „Magyarországnak olyan országnak kell lennie, amely képes arra, hogy minden munkát, amit ebben a hazában el kell végezni, valaki a magyarok közül elvégezzen. És ha az kényelmetlen, nehéz, és nem tudom, milyen, akkor többet kell érte fizetni.”

Az ételkiszállító cégek szerint a futároknak nem kell tudniuk magyarul

Az utóbbi időben azt tapasztaltuk, hogy egyre több a külföldi ételfutár, akik sok esetben nem beszélnek magyarul. Megkérdeztük a piacon legaktívabb cégeket. Bővebben >>>
Orbán Viktor szerint tehát így kell összeállni az ötszázezer új munkaerőnek, és többek között ugyanazt mondta, amit a GKI is írt, hogy vannak olyan vármegyék (például Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye), ahol van jelentős tartalék. Ugyanakkor a fenti idézetek alapján nincs értelme arról beszélni, hogy ötszázezer vendégmunkást akar a kormányzat betelepíteni.

Lépjünk is tovább. A GKI ezután azt közli, hogy az általuk vizionált ötszázezer vendégmunkás első kontingense már idén várható („10 ezer fülöp-szigeteki munkás, valamint 600 indiai teherautósofőr” - GKI). Ez nyilván önmagában is mókásan hangzik, de a vendégmunkások maximális számáról továbbra sincs kormányzati döntés, másrészt ennél jóval több országból érkeznek folyamatosan vendégmunkások a különböző szektorokba jelen pillanatban is. 

Megúszhatják a kvótát azok a cégek, amelyek most leadják a vendégmunkásigényüket

a legfontosabb kérdésről, a kvótáról, a vendégmunkások törvényben maximált számáról nem történt megegyezés. Bővebben >>>
Ezután megállapítják, hogy „2022-ben 284 ezer fő potenciális munkaerő tartalék (valós munkanélküli) volt hazánkban. Ők dolgoznának, de kisebb-nagyobb segítségre van szükségük a munkába álláshoz. Emellett közel 1 millió 300 ezer fő volt gazdaságilag nem aktív (tanult, tartós beteg stb.).” 

Tehát „a hazai források biztosítani tudnák a hiányzó munkaerő jelentős részét, ráadásul a keresetük itthon maradna, a hazai gazdaságot erősítve.” Valós munkanélkülinek a regisztrált munkanélküli és a potenciális munkaerőtartalék összességét értik az elemzésükben.

Hét plusz egy hit és tévhit az ázsiai vendégmunkásokról

Mennyit keresnek a vendégmunkások? Milyen munkaköröket töltenek be? Mennyire szabályozott a magyar piac? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ cikksorozatunkban. Bővebben >>>
Mivel a GKI is a KSH-ra hivatkozik, mi is megnéztük az adatokat.

Idén júliusban

  • 4 627,7 ezer fő volt foglalkoztatott,
  • 189,9 ezer fő munkanélküli,
  • 4 817,6 ezer fő gazdaságilag aktív,
  • 1 340,9 ezer fő gazdaságilag nem aktív, míg
  • 6 158,4 ezer fő tartozott a 15-64 éves népesség közé (ez a korosztály az Európai Unió ajánlása a munkaerőpiac megfigyelésére). 
Esetükben

  • a munkanélküliségi ráta júliusban 3,9 százalékos volt,
  • a foglalkoztatási ráta viszont elérte a 75,1 százalékot (az általánosabb, a 15-74 évesek közötti ráta 64,9 százalékos volt).
A hivatalos megfogalmazás szerint a
gazdaságilag nem aktívak azok, akik nem sorolhatók sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Idetartoznak többek között a tanulók, a nem dolgozó nyugdíjasok, a háztartásbeliek, az idénymunkások az idényen kívül, ha nem kerestek munkát, a gyermekgondozási ellátást igénybe vevők. Sajátos csoportot képeznek ezen belül az ún. passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát találni, de kedvezőtlennek ítélve esélyeiket, nem keresnek aktívan munkát.

A Szállodaszövetség elnöke: A vendégmunkások jó munkabírású, szorgalmas emberek

A Szállodaszövetség elnöke szerint a szállodaiparban a vendégmunkások száma még mindig csekély a magyar munkaerőhöz képest, de kétségtelenül kuriózumnak számítanak. Bővebben >>>
Tehát a 15-64 éves korosztályban négyből három ember már most is dolgozik, a maradék egy pedig iskolába jár, nyugdíjas, gyereket nevel, vagy épp a szürkegazdaságban próbálkozik. Ebből a körből nehéz lesz tartalékot képezni, még akkor is, ha a majd százkilencven ezer  munkanélkülit is idevesszük. Mindenesetre az orbáni iparosítási modell is számol ezekkel a potenciális munkakeresőkkel, illetve azokkal is, akik rosszabb fizetési és/vagy munkakörülmények miatt szándékoznak váltani, arra várva, hogy a térségükben is új befektetők jelenjenek meg, felgyorsítva a bérversenyt. 

Ha a szakszervezetek nem tudják képviselni az ázsiai munkásokat, arra mi is ráfázhatunk

Szakszervezeti vezetőkkel és egy munkaszervező cég alapítójával kerestük a válaszokat a magyar munkaerőpiac anomáliáira. Bővebben >>>
Ugyanakkor a GKI megállapításának van egy másik vetülete, amely fordított előjellel ugyan, de megjelenik a miniszterelnök inkriminált beszédében is. 

A cikk szerint ugyanis úgy lehetne megvédeni a magyarok pozícióit a vendégmunkásokkal szemben, hogy biztosítjuk az átképzésüket. Ez rendben is lenne, ugyanakkor a vendégmunkások általában olyan munkakörökbe érkeznek, amelyeket egyrészt a magyarok már nem szívesen töltenek be (még ha ennek a miniszterelnök nem is örül), vagy épp nem kell hozzá (túl nagy) átképzés. Ilyen például a szállodai mosogatás, felszolgálás, az öntödei munka, a napszám, vagy épp a nehéz fizikai, üzemi álláshelyek.

Az pedig nem életszerű, hogy ezek a munkakörök valaha is olyan népszerűek legyenek, hogy egy családanya feltétlenül otthagyja a családját, ha csak nem kerül valami drámai élethelyzetbe. 

Buszvezető mizéria: ha nem jelentkeznek a B kategóriás úrvezetők, jöhetnek az indiai sofőrök

Óriási a sofőrhiány Magyarországon. Vajon beválnak-e a B kategóriás jogosítvánnyal rendelkezők? Bővebben >>>
Hogy mekkora a mozgástér, annak ábrázolására megnéztük, hogy az elmúlt években hogyan változott a gazdaságilag aktívak és nem aktívak száma a 15-64 éves korosztályban (ezer fő):

  • 2010. január: 4 228,9 - 2 515,3
  • 2011. január: 4 294,7 - 2 431,7
  • 2012. január: 4 299,9 - 2 412,7
  • 2013. január: 4 335,5 - 2 337,6
  • 2014. január: 4 454,5 - 2 161,8
  • 2015. január: 4 517,4 - 2 036,8
  • 2016. január: 4 584,0 - 1 918,0
  • 2017. január: 4 674,3 - 1 778,0
  • 2018. január: 4 675,9 - 1 703,9
  • 2019. január: 4 689,0 - 1 652,2
  • 2020. január: 4 637,9 - 1 663,2
  • 2021. január: 4 662,3 - 1 591,7
  • 2022. január: 4 725,4 - 1 446,2
  • 2023. január: 4 775,1 - 1 377,7
  • 2023. július:   4 817,6 - 1 340,9.
Az átképzés mellett sokkal inkább azt kellene elérni, hogy a tömeges munkaerőt bevonzó multinacionális cégek fektessenek be a felsőoktatásba is, hogy magasan képzett magyar szakemberek lépjenek be a magyar munkaerőpiacra.