Nemrég azt kérdeztük, miért nem az állástalan magyar segédmunkásból lesz mosogató, miért jobbak az ázsiai vendégmunkások. Erre is kerestük a választ Flesch Tamással, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) elnökével, akitől többek között megtudtuk, a szektorban egyelőre nincsenek tömegével jelen az Európán kívüli munkavállalók, és egészen jó a kapcsolat a toborzóirodákkal.

A külföldi munkavállalók jelenléte egy több évre visszamutató jelenség.

A vendéglátó szektorban már a világjárvány előtt is problémát jelentett a munkaerőhiány, amit a pandémia tovább súlyosbított. Sokan hagyták el a szektort, sokan hagyták el az országot is, ezért merült fel a szándék, hogy külföldről kell pótolni a magyar munkavállalókat – magyarázta a szállodaszövetség első embere. Kezdetben jellemzően Ukrajnából érkeztek dolgozók, már a háború előtt is, most már jelen vannak a harmadik országból érkező ázsiaiak is.

Néhány ezren

Értelemszerűen mindenki megpróbál magyar munkaerővel dolgozni, amennyivel csak tud, jó minőségű magyar munkaerővel feltöltenie szállodáit, éttermeit, de ha erre valamiért nincs lehetőség, más megoldást kell keresni

– fogalmazott Flesch Tamás, hozzátéve: sokszor az is egy fontos szempont, hogy vendégmunkások legalább két éves időtartamra jönnek hazánkba, és

a legtöbb esetben viszonylag biztosra is vehető, hogy a munkájukkal abban a két évben számolni is lehet.

Ugyanakkor meglátása szerint nem jönnek tömegével a vendéglátó szektorba ázsiai dolgozók, bár most már van egy-két szálloda, ahol hangsúlyosabb a jelenlétük, de összességében azért messze nincsenek többségben. Pontos adatokkal nem tudott szolgálni,

de becslése szerint mindössze egy-kétezer emberről beszélünk,

miközben a szállodaiparban és a vendéglátásban nagyságrendileg százötvenezren dolgoznak. Számuk még mindig csekély a magyar munkaerőhöz képest, de az kétségtelen, kuriózumnak, újdonságnak számítanak. 

Az MSZÉSZ elnöke arról is beszélt, hogy bár a munkaerőhiány még jelenleg is probléma, de messze nem feszíti annyira a szektort, mint néhány évvel ezelőtt, amikor ez sokkal nagyobb gondot jelentett. Továbbra is jellemző a fluktuáció és a szezonalitás is, ugyanakkor a változás is folyamatos, és a munkavállalók szempontjából sem lehet megjósolni, mit hoz a jövő. 

A minőségért fizetni kell!

Természetesen kíváncsiak voltunk arra is, hogy a MSZÉSZ-en belül milyen tapasztalatokat osztanak meg a vendégmunkásokkal kapcsolatban. 

Összességében pozitív tapasztalatok vannak

– hangsúlyozta a szállodaszövetség elnöke.

Persze akadnak kivételek. Előfordult itt is a migráció, amikor úgymond eltűnt a munkavállaló, de nem ez a jellemző.

Nem is annyira a szakmai részét emelném ki, hanem hogy van kedvük dolgozni, normálisak, megértik, akarják a munkát, amit kapnak. Persze, előfordulnak hibák, de hol nem fordulnak elő ebben a szektorban, ahol emberek dolgoznak?

- érvelt Flesch Tamás.

Ha a szakszervezetek nem tudják képviselni az ázsiai munkásokat, arra mi is ráfázhatunk

Szakszervezeti vezetőkkel és egy munkaszervező cég alapítójával kerestük a válaszokat a magyar munkaerőpiac anomáliáira. Bővebben >>>

A vendégmunkások magyarországi létszáma nemcsak a szállodaipartól függ, nagy az oda-visszavándorlás a kereskedelemből az építőiparból, valamint a turizmusból is. Ugyanakkor számtalan olyan pozíció van a vendéglátásban is, ahol ahova viszonylag nehéz is külföldi munkaerőt hozni, hiszen a magyar nyelv használata elengedhetetlen. Ma még nem látjuk annak realitását, hogy tömeges külföldi munkaerő legyen jelen a szektorunkban – tette hozzá. 

Megszólalt a dühös polgármester, titokban vendégmunkásoknak építenek szállót a városában

Keresik a lehetőségét, hogyan tudják a munkásszálló tevékenységet tovább korlátozni, illetve kiszorítani a városból. Bővebben >>>

Az ázsiai vendégmunkásokat (is) szervező toborzóirodákkal kapcsolatban megjegyezte, elérhető már a piacon néhány nagyon megbízható és komoly cég, amelyik olyan munkaerőt hoz, amit kért a megrendelő, és ha ez mégsem sikerül, akkor vállalja a felelősséget. Ilyen szempontból sokat tisztult és pozitív irányba változott a helyzet. 

Elismerte azt is, hogy az ázsiai vendégmunkások alkalmazása valóban pluszköltséget jelent, hiszen például szállást kell biztosítani a számukra.

Viszont látjuk azt is, hogy valóban hajlandóak sokat dolgozni, azért is jönnek ide, hogy sokat dolgozzanak, hogy az otthon maradt családjuk számára pénzt keressenek, gyűjtsenek

- árnyalta a képet Flesch Tamás.

Jó munkabírású, szorgalmas emberekről beszélhetünk, de többe kerülnek, mint a magyar munkaerő

- hangsúlyozta.

S ha már a magyar munkaerő... Elvégre éves összevetésben a KSH adatai szerint nőtt a munkanélküliségi ráta júliusban.

Már majdnem annyit utazunk, mint a pandémia előtti évben, a szezon nyertese Visegrád

Töretlen a magyarok utazási kedve, az elmúlt hetek kedvező időjárása élénkítette a foglalási kedvet, ez a júliusi telítettségen is látszott és hatással volt az augusztusi előfoglalásokra. Bővebben >>>
A szakmának az elmúlt pár évben voltak nehézségei, reputáció szempontjából is, ezt helyre kell állítani, hogy mind erkölcsileg, mind anyagilag vonzó legyen a turizmusban dolgozni. Én azt remélem, és ebben merek optimista lenni, hogy felívelésbe kezdett a vendégforgalom, és egy erősen növekvő külföldi beutazó, és enyhén csökkenő belföldi kereslet mellett a magyarországi turizmus visszatért egy egész megbízható szintre, ami pedig azt eredményezi, hogy egyre több magyar munkavállaló fogja választani a vendéglátást. Konszolidálódhat a helyzet

- foglalta össze a szállodaszövetség elnöke.