Emelkedett az évente több alkalommal vért adók száma 2023-ban. Tavaly összesen 411 925-ször adtak vért, ami 15 ezerrel több véradást jelent – közölte az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) az MTI-vel. Az OVSZ szerint a véradások száma egy év alatt 4 százalékkal nőtt.

Átlagosan öt liter vér van egy felnőtt szervezetben, melynek közel egytizede biztonsági tartalékként üzemel, a szervezet napi szintű működésében nem vesz részt. Jellemzően a testtömegünk hét-nyolc százalékát adja a vér.

Kapcsolódó

A vér nem más, mint a humán erőforrást működtető „folyadék”, ezáltal az egyik legfontosabb „üzemanyaga” a gazdaságnak – írja a Oeconomus Gazdaságkutató elemzése, amely a vér gazdasági jelentőségét tanulmányozta. Sok mindent tud már az emberiség helyettesíteni, de az emberi vér még nem tartozik ezek közé.

Kísérletek már vannak a mesterségesen előállított vérkészítményekre, azonban az életmentés, illetve a gyógyszerkészítmények még egy jó ideig biztosan az emberi donorok közreműködésével fognak tudni megvalósulni. A gazdasági értéke a külkereskedelemben is tetten érhető.

Miközben 2022-ben az Amerikai Egyesült Államok első helyezettként a világ vér-kereskedelmének közel 30 százalékát adta, addig Magyarország a 15. helyen szerepelt.

Kép: MTVA Sajtóadatbank/MTI

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai egy kicsit más képet mutatnak. A KSH szerint 2014 és 2022 között 64 ezerrel kevesebb véradás történt Magyarországon.

Így alakul a véradások száma 2014-2022 között:

  • 2014-ben: 407 ezer;
  • 2015-ben: 401 ezer;
  • 2016-ban: 395 ezer;
  • 2017-ben: 384 ezer;
  • 2018-ban: 383 ezer;
  • 2019-ben: 377 ezer;
  • 2020-ban: 326 ezer;
  • 2021-ben: 330 ezer;
  • 2022-ben: 344 ezer véradás volt.

A legrövidebb lejáratú vérkészítmény mindössze öt napig tárolható, így egyetlen nap sem maradhat véradók nélkül. A biztonságos hazai betegellátáshoz naponta 1600-1800 véradóra van szükség. Ugyanakkor Magyarországon a lakosság 3-4 százaléka véradó, a cél az lenne, hogy magyarok 5 százaléka adjon vért– mondta korábban Pászthy Vera, a szekszárdi vérellátó vezető főorvosa.

A leggyakoribb vércsoportok Magyarországon:

  • A-s: 44 százalék;
  • 0-s: 32 százalék;
  • B-s: 16 százalék;
  • AB-s: 8 százalék;

Magyarországon az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) 2021-ben duplázta meg a véradók juttatását, a korábbi 500 forint értékű étkezési utalványt, ezer forintra emelték. A nők évente négyszer, a férfiak ötször adhatnak vért.

Romániában például idén megnégyszerezték a véradók juttatását, a román véradók az emelés óta több mint 20 ezer forintnyi lejt kapnak.

Évente mintegy 400 ezer véradó adományára van szüksége az egészségügynek a betegek gyógyításához. Sajnos az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent a véradók száma.

Míg 2023-ben közel 412 ezerszer adtak vért a donorok, tíz évvel korábban még 495 ezerszer.

Az OVSZ többek között 2022-ben éppen azért vezette be a Pelinkán-napot, hogy emelkedjen a véradók száma. Az új szolgáltatást úgynevezett donorcsalogatónak nevezik. Egy automatikus e-mailt küldenek a véradóknak, ha eltelt az utolsó véradás óta az előírt 56 nap és a donor újra jelentkezhet véradásra. 

Tavaly elnyerte a Richter Anna Díj orvos kategóriáját a „Visz a vérem” projekt, amellyel az Országos Vérellátó Szolgálat és a Magyar Kórházszövetség közösen pályázott. A projekt célja, hogy 100+1 véradó-toborzó influenszer képzésével és közösséggé építésével megreformálják a véradás népszerűsítésének kommunikációját.