A gyógynövények reneszánszukat élik, de a virágok táplálékként nincsenek a köztudatban, holott állítólag finom fogásokat lehet belőlük készíteni nyersen, sütve, főzve, rántva és töltve is.
Zöld élelmiszer, ami mégis sokszínű
Fontos tisztázni azonban, hogy korántsem minden virág ehető, sőt, létezik kimondottan mérgező is, tehát az első virágos menü megalkotása és elfogyasztása előtt érdemes alaposan tájékozódni. A virágüzletekben kapható dísznövényeket például nem szabad megenni, étkezési célra kizárólag bio-körülmények közt, vegyszerek nélkül nevelt virágokat lehet alkalmazni, és a virágok csakis alapos tisztítás után kerülhetnek a tányérra, vagyis mindez azt jelenti, hogy a virág egy zöld élelmiszer.
Az allergiások azonban körültekintően fogyasszák az ehető virágokat, mert súlyosbíthatják a tüneteiket.
Néhány ehető virág, amit amúgy jól ismerünk
- levendula
- rózsa
- kamilla
- szegfű
- bársonyvirág
- krizantém
- napraforgó
- ibolya
A virágevés nem olcsó mulatság
Az ehető virágokat napjainkban már kiváló minőségben, garantáltan vegyszermentesen környezetben nevelik a termesztők, akik cserébe meg is kérik az árukat: fajtától függően egyetlen darab virágért akár 100 forintot is elkérhetnek.
Körülnézve a piacon azt látni, hogy egy adag 16 darabos kiszerelésű szárított begónia mintegy 2 ezer forintba kerül, egy doboznyi szárított árvácskáért pedig 2,5 ezer forintot kell fizetni.
Senki sem lehet próféta a saját hazájában
Egyszer az iskolában elmeséltem, hogy a nagymamám vasárnap bundában sült akácvirágot készített
– mondta az Ehető virágok nyomában a Balaton körül című TEDxBalaton előadásában Halmos Monika fitoterapeuta, virág- és borsommelier, majd úgy folytatta, annyira furcsán néztek rá a társai, hogy elhatározta, soha többé nem beszél erről a dologról.
Aztán, lám, később mégis beszélt, hiszen bőven van felhalmozott tudása, tapasztalata, sőt, megjelent könyve és receptkönyve is a témában.
„Magyarország virágszakácsának, az ehető virágok magyar nagyasszonyának” nevezték Ausztriában, amikor megjelent az első könyve, idehaza viszont egyszerűen bolondnak tartották.
Halmos Monika előadásában azt is elmondta, hogy az ő legkedvesebb ehető virága az ibolya, ami a kegyetlenségéről elhíresült véreskezű római Néró császárnak is a csemegéje volt.
A szépség és az illat nem pontos iránytű
Az ehető virágok szezonja tavasztól késő őszig tart, rengeteg lehetőség adódik tehát a gasztronómiai célzatú kipróbálásukra, de arra mindig érdemes odafigyelni, hogy ha még ehetőek is bizonyos virágok, ráadásul jó illatuk is van, egyáltalán nem biztos, hogy finomak.