A 2023-24-es vadászati év – egyben a szeptember 1-jével kezdődött főidény – a jövő hónapban, február utolsó napjával zárul, így végleges adatok csak azt követően lesznek elérhetők. 2024. január elejéig 20 510 vadászati engedélyt adott ki külföldi vadászoknak az Országos Magyar Vadászkamara, várhatóan az előzőnél valamivel kevesebbel zárul az esztendő, mint az előző. Ami az elmúlt éveket és a koronavírus járvány miatt kialakult helyzet adatait illeti, azok a következőképpen alakultak.

Kapcsolódó

A 2017-2018-as és az azt követő vadászati évben egyaránt csaknem 29-29 ezer vadászati engedélyt érvényesítettek a Magyarországra vadászni érkező külföldiek. A 2017 óta rendelkezésre álló adatok szerint azonban a rekordidény a 2019-20-as volt, amikor ez a szám 29 300 fölött alakult. (Az egyértelműség kedvéért: még a COVID kitörése előtt jártunk, hiszen a vadászati év március 1-jétől február utolsón napjáig tart.)

A koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások következtében 2020-2021-ben a külföldieknek kiadott engedélyek száma a harmadára esett (9275 darab), az azutáni, vagyis a 2022 tavasszal zárult évadban viszont már ismét húszezer fölött – 23 563 – volt ez a szám. Ezeket az adatokat korábban Nagy István agrárminiszter tette közzé a Parlament honlapján.

A 2023 februárjában zárult vadászati idényben 24 915 vadászati engedélyt váltottak a Magyarországra vadászni érkező külföldiek.

Pár lépés a határ

Az Economx megkeresésére Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője és az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa elmondta: a legtöbb külföldi vadász (több mint 40%) hosszú évek óta Ausztriából érkezik, érthetően nekik csak át kell jönni egy határon. Őket követik a németek (kb. 15%), a dobogó harmadik fokán pedig az olaszok állnak (valamivel több mint 10%).

Az is kijelenthető: végérvényesen megszűntek a koronavírus járvány miatti szűkösebb évek.


Vadászok a Távol-Keletről?

A külföldi vadászok tekintetében az igazi nagy dobás Kína lenne. Természetesen a távol-keleti országban csak egy szűkebb réteg engedhetné meg magának a magyarországi vadászatot, ám 1 milliárd 443 millió (2020-as adat) ember esetében el lehet képzelni, mit is jelent az a szűkebb réteg.

Érkeztek is jelzések az elmúlt években, hogy a kínaiaknak nagyon tetszene ez a lehetőség, ám van egy nagy gond: Kínában nincs polgári fegyvertartás, és ennek hiányában nem tudnak Magyarországon vadászati engedélyt váltani.

Ilyen nagyvadállomány várja a külföldieket

Vitathatatlan, Magyarország adottságainál fogva egy vadászparadicsom a külföldiek számára.

Az Agrárminisztérium fenntartásában működő Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint Magyarországon a becslések szerint 2022-ben az alábbiak szerint alakult a nagyvadállomány:

 

  • gímszarvas – 122 400 db
  • dámszarvas – 42 344 db
  • muflon – 12 995 db
  • vaddisznó – 58 923 db
  • őz – 379 104 db

 

Földvári Attila szerint a nagyvadfajok állományának drasztikus növekedése óhatatlanul okoz konfliktusokat, legfőképp az agráriummal.

Az állatok táplálkozásukkal, életvitelükkel kárt okoznak a mezőgazdaságnak (nagyobbrészt a mező-, kisebb részben az erdőgazdálkodásnak.) Ezért a jelenlegi vadgazdálkodási üzemtervi ciklusban, amely 2017-ben kezdődött és 2037-ig tart, az ország több régiójában a vadgazdálkodóknak drasztikusan kell csökkenteniük a nagyvadlétszámot.

Ezen természetesen dolgoznak is a vadászatra jogosult szervezetek (ha nem teljesítik a terveket, azt szankcionálhatja is a kormányhivatalokban működő vadászati hatóság), azonban látni kell: ez a feladat, számos objektív okból, nem teljesíthető egy-két év alatt.

A legutolsó, 2022-2023-as vadászati évben – amelyről van adat – a vadkár 3, 194 milliárd forint volt, ezen belül a mezőgazdasági kár 3,144 milliárd, amelyhez képest az 50 millió forintos erdei károkozás elhanyagolható.

Az apróvadak nem szeretik a monokultúrát

Ilyen apróvadállomány várja a külföldieket:

A Vadgazdálkodási Adattár szerint Magyarországon a becslések alapján 2022-ben a következő volt a főbb hasznos apróvadfajok állománynagysága:

 

  • mezei nyúl – 497 684 db
  • fácán – 575 859 db
  • fogoly – 9 123 db

 

A szakértő szerint a mezőgazdasági termelés struktúrájának megváltozása rosszul érinti az apróvadfajokat. Hatalmas, akár több száz hektáros egybefüggő táblák alakultak ki, és ennek következtében nincs búvóhely a korábbi hagyományos, kisparcellás, változatos, mozaikos gazdálkodással ellentétben, minden akkurátusan le van permetezve, nincs gyom, nincs rovar.

Egyetlen példa: a kis táblák mellett azért mindig voltak fák, amelyekre például a fácán éjszakára fel tudott gallyazni. Az apróvadállomány kapcsán még meg kell említeni, hogy a fogolyállomány az összeomlás szélén van, vadászatuk jelenleg már csak ott engedélyezett, ahol kibocsátás is van.

Vadászati engedély árak

A külföldieknek kiadott vadászati engedélyek díja egyébként jelenleg megkezdett harminc naponként 30 000, egy évre 200 000 forint, a kötelező biztosítás pedig havi 4000, évente 24 000 forint – ismertette az Economxnak végezetül az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője.

Az utolsó vadászati év pénzügyi mérlege

A 2022/2023. vadászati évben a vadgazdálkodás országos pénzügyi mérlege pozitív volt, mint ahogy egyébként évek óta az. Folyó értéken a vadgazdálkodás összesített bevételei (33 685 millió Ft → 38 576 millió Ft, +14,52%) és kiadásai (29 904 millió Ft → 35 417 millió Ft, +18,44%) is növekedtek. Az ágazat a 2022/2023. vadászati évet 3 159 millió Ft (–16,43%) egyenleggel zárta.