Végsősoron Donald Trump amerikai elnök a koronavírus-járvány pandémiává terebélyesedésének ötödik évfordulójára időzítve jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Az indok is a Covid-19-cel kapcsolatos, azóta ugyanis sokan kritizálták a WHO-t olyanok, akik szerint

a világszervezet túllépett a szerepén, és korlátozta a nemzetállamokat és az embereket. 

  • De vajon Donald Trump döntése milyen egészségügyi és politikai következményekkel jár?
  • Például Magyarország is követi a washingtoni vezetést?

Megkérdeztük erről a kabinetet, és a WHO véleményét is. 

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legutóbbi Kormányinfón kijelentette,

nem született olyan kormányzati döntés, hogy Magyarország kilépjen a WHO-ból.

Az Economx érdeklődésére a Miniszterelnökséget vezető miniszter viszont annyiban árnyalta a képet, hogy szerinte a WHO elkövette azt a hibát, hogy a világjárvány után

világkormányzásra emlékeztető iratokat publikált, amitől minden normális, a szuverenitás valamelyest fontosnak tartó embert a hideg rázott ki. 

A fertőzések és járványok globálisak, ezért jó ha van egy olyan világszervezet, ami összehangolja a jó gyakorlatokat vagy például a vakcinabeszerzést - tette hozzá. Azt is kihangsúlyozta, hogy szerinte

a kilépés annyiban jelent nehézséget, hogy a szervezet költségvetésnek 18 százalékát az Egyesült Államok fizette be,

de Gulyás Gergely most azt feltételezi, hogy ezt a feladatát a WHO valószínűleg amerikai tagság nélkül is el tudja látni.

Miközben tehát a kormányzat maradna az Egészségügyi Világszervezetben, ugyanakkor politikai kritikát is megfogalmazott a WHO-val kapcsolatban, ezért kíváncsiak voltunk arra, hogy a kérdést hogy látja a magyar tudományos élet. Azonban a Szegedi Tudományegyetem, és a Semmelweis Egyetem is arról tájékoztatta portálunkat, hogy

a WHO-tagság, illetve az Egyesült Államok lépése nem érinti őket, és a kérdésben nem is illetékesek. 

A WHO joggal reméli, hogy az Egyesült Államok átgondolja a döntését

– szögezte az Economx érdeklődésére az Egészségügyi Világszervezet.

Kép: Getty Images, Alex Wong

Figyelmeztetnek: ma már túl könnyű elfelejteni, hogy az összehangolt, határokon átnyúló közös munka vetett véget sikeresen a himlőnek, így küzdötték le szinte teljesen a tuberkulózist és a gyermekbénulást, valamint csökkentették 70 százalékkal az AIDS-szel kapcsolatos halálozási arányt az elmúlt két évtizedben, illetve a WHO égisze alatti együttműködés 2010 óta 54 országban számolt fel trópusi betegségeket is.

A WHO szerint a megnövekedett mértékű tömeges utazások, a városi népesség gyarapodása és a vadon élő állatok élőhelyeire való emberi behatolás – ami csak három elem a Global Preparedness Monitoring Boardban megfogalmazott tizenöt kockázati tényezőből – miatt

egy új világjárvány nem a „ha”, hanem a „mikor” kérdése.  

Arra a kérdésünkre, hogy a hatékony védekezés működhet-e más típusú együttműködések alapján, azt válaszolták, hogy minden más nemzetközi egészségügyi szervezettel ellentétben az Egészségügyi Világszervezetnek 194 tagállama van, így páratlan képességekkel rendelkezik a jövőbeli világjárványok kezelésére.

Az Egészségügyi Világszervezet nélkül felkészületlenül hagyjuk magunkat

– hangsúlyozták. 

Hazánkkal kapcsolatban úgy fogalmaztak, hogy a WHO-val való együttműködés segít a hazai egészségügyi rendszerek javításában és a nemzetközi egészségügyi célokhoz való igazodásban. A nemzetközi közösség szempontjából a WHO nélkülözhetetlen a kollektív egészségügyi biztonság garantálásához, a méltányosság előmozdításához és a transznacionális egészségügyi kihívások kezeléséhez – fogalmaztak, hozzátéve: a bizalom, a finanszírozás és az együttműködés fenntartása elengedhetetlen ahhoz, hogy a WHO hatékonyan teljesíthesse megbízatását.

Washington 1948-ban alapító tagja volt a világszervezetnek, és úgy látják, hogy több mint hétévtizeden keresztül a WHO és az Egyesült Államok együttműködve számtalan életet mentett meg és védte meg az embereket az egészségügyi veszélyektől - tértünk rá az amerikai döntés értelmezésére. Az amerikai intézmények hozzájárultak a WHO-tagsághoz, de hasznot is húztak belőle. Az Egyesült Államok a WHO legnagyobb egyedi adományozója, a szervezet teljes költségvetésének közel egyötödét biztosítja. 

E létfontosságú támogatás nélkül a malária, a gyermekbénulás, a HIV és a tuberkulózis elleni küzdelemre irányuló programok veszélyben vannak, míg az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kezelésére, az anyák és gyermekek egészségének javítására, valamint a globális élelmiszer- és gyógyszeripari szabványok meghatározására irányuló erőfeszítések visszaesnek

– hangsúlyozták az Economx kérdésére.

Kép: Reuters, Denis Balibouse

Rávilágítottak egy másik ellentmondásra is. Miközben a WHO a globális egészségügyért felelős, megfogalmazásuk szerint meglehetősen szűkös költségvetéssel dolgoznak.

A jelenlegi kétéves, 6,8 milliárd amerikai dolláros költségvetésével a világszervezet jóval kevesebbet költ a globális egészségügyre, mint például az Egyesült Államok a (katonai) védelemre. A globális egészségügy alulfinanszírozása mindannyiunknak árt

– fogalmaztak. 
 
A WHO-nak két fő finanszírozási forrása van:

  • a tagállamok befizetései,
  • valamint a tagállamok és más partnerek önkéntes hozzájárulásai.

A megállapított befizetések a WHO teljes költségvetésének kevesebb mint 20 százalékát teszik ki, a fennmaradó részt az országok önkéntes hozzájárulásaiból kell összerakniuk.   

Azt is megtudtuk, hogy mit jelent a különböző járványok, betegségek szempontjából az amerikai önkéntes hozzájárulás. 

  • A HIV-vel, hepatitisszel és a nemi úton terjedő betegségekre jutó teljes önkéntes hozzájárulás 75 százaléka,
  • a tuberkulózisra szánt források 61 százaléka,
  • az egészségügyi vészhelyzeti programoknál a 29 százaléka,
  • a vészhelyzeti műveleteknél a 14 százaléka,
  • a gyermekbénulás felszámolására szolgáló programok esetében a 12 százaléka
  • az immunizálásra (vakcinákra) szánt források 8 százaléka

származik az Egyesült Államokból. 

Arról pedig ebben a cikkünkben írtunk, hogy újabb lépés derült ki az amerikai segélyprogramok leállításával kapcsolatban. Donald Trump intézkedései nyomán leálltak a gyógyszerszállítmányok is: 23 országban 6,5 millió árvával és veszélyeztetett HIV-fertőzött gyermekkel dolgoztak eddig az érintett segélyszervezetek.

Kapcsolódó