Egyre többen váltják ki a fosszilis tüzelőanyagokat használó fűtési rendszerüket hőszivattyúkkal. A technológia népszerűsége mögött elsősorban az áll, hogy az egyik leggazdaságosabb fűtési és hűtési megoldásról van szó, amely környezettudatosság szempontjából is az egyik legjobb választásnak tekinthető.

Egy feltörekvő technológia

A hőszivattyú alapvetően egy olyan fűtő/hűtő berendezés, ami az egyik oldalról energiát vesz fel, az energia leadása pedig a másik oldalon történik meg, tehát az egyik irányba fűt, a másikba pedig hűt.

Kapcsolódó

A hőszivattyú-berendezés jellemzően egy kültéri és egy beltéri egységből áll, a kültéri egység a levegőből, a talajból vagy a vízből nyert energiát használja fel és azt továbbítja a beltéri egységhez.

A hőszivattyú hőenergiát vesz fel, a hűtőközeg segítségével pedig megfelelő hőmérsékletűre fűti vagy hűti a rendszerben keringő vizet, amit a hőleadókon keresztül fűtésre vagy hűtésre lehet használni vagy melegvizet előállítani. A hőszivattyú működése a hőenergia előállításának tekintetében tér el a hagyományos fosszilis rendszerektől: a hőszivattyú a hő előállításához szükséges tüzelőanyag elégetése helyett a hűtőközeg elpárolgását és kondenzációját használja ki.

Jószomszédi iszony

A hőszivattyúk működése azonban sok esetben komoly zajjal jár, ami megkeserítheti a szomszédban lakók életét. Több Facebook-csoportban is arról panaszkodnak az emberek, hogy a zaj ellehetetleníti az éjszakai pihenésüket.

Egyikük például arról ír, hogy alsó szomszédként kénytelen hallgatni a 12 kW teljesítményű kültéri egység hangos zúgását, a szomszédja pedig azt közölte vele, hogy őt nem érdekli ez a probléma, ezért már egy zajelnyelő fal építését tervezi.

Egy másik posztoló arról panaszkodik, hogy a hálószobájuk ablakára irányítva telepítette a szomszédja a hőszivattyú kültéri egységét, amely miatt bent a lakásban és a kertben is elviselhetetlen a hangzavar.

Egy harmadik posztban pedig arról van szó, hogy körülbelül 15 méterre telepítette tőlük a szomszéd a kültéri egységeket, amely valószínűleg nem felel meg a használati és telepítési útmutatónak.

A probléma már annyira kiterjedt, hogy külön csoport is foglalkozik vele a Facebookon Hangos hőszivattyú a szomszédban néven.

Sokan ráadásul kimondottan a csendért és a nyugalomért költöznek ki az érintett településekre és sérelmezik, hogy miközben a szomszédjuk élvezi a korszerűsítésből származó előnyöket, addig a negatívumokkal nekik kell együtt élniük.

A bejegyzések alapján az is kifejezetten jellemző, hogy a nem szakszerűen elvégzett telepítés miatt alakul ki nagyobb zaj vagy a sértett fél úgy ítéli meg, hogy lett volna lehetőség olyan helyre is telepíteni a kültéri egységet, ahol az ő nyugalmát sem zavarta volna meg a berendezés.

Mit mond a szakértő?

Izsák Orsolya szomszédjogi kérdésekre specializálódott ügyvéd szerint ezekben az esetekben klasszikus birtokháborítási ügyekről van szó, amikor a tulajdonhoz való jog korlátozása áll fenn, mivel a saját ingatlannak a rendeltetésszerű használata nem biztosított, ami miatt jogorvoslatért lehet fordulni a bírósághoz. Ennek keretében azt is kérhetjük a perben, hogy kötelezzék az adott tulajdonost vagy építtetőt, hogy a hőszivattyút távolítsa el. Emellett kérvényezhető az is, hogy cseréljék ki a hőszivattyút egy kevésbé zavaró modellre vagy hogy mérsékeljék a berendezés használatát.

A problémánkkal egy éven belül az adott település jegyzőjéhez lehet fordulni, akinek a döntésével szemben van helye jogorvoslatnak a bíróságon. Izsák Orsolya azonban jellemzően azt szokta javasolni, hogy kezdjék az ügyet egyenesen a bíróságon és mindig vonjanak be egy szakértőt, aki meg tudja állapítani, hogy a zaj a jogszabályban meghatározott határértéken belül van-e vagy már túllép rajta.

Emellett az sem mindegy, hogy mikor, mely időszakokban működik a készülék, ugyanis lehet korlátozni a napszakhasználatot is abban az esetben, ha ezt az adott műszaki megoldás lehetővé teszi.

A birtokvédelem mellett egy másik lehetőség a szomszédjogi igény érvényesítése, aminek keretében arra lehet hivatkozni, hogy a szomszédba telepített zajos hőszivattyú értékcsökkenést okoz az ingatlanban. Ebben az esetben az okozott kár összegének a megfizetésére kötelezheti a bíróság a hőszivattyút telepítő szomszédot.

A jogász tapasztalata szerint a hőszivattyú által okozott zajártalom kapcsán hathatós jogorvoslati eszközök állnak rendelkezésre, az azonban valóban nem mindegy, hogy hogyan érvényesítjük az érdekeinket, jellemzően inkább ebből adódhatnak a problémák.

Hőszivattyú típusok

  • a levegő-víz hőszivattyú esetében levegőből nyerik ki a hőt és melegítenek vizet vele, amennyiben pedig padlófűtéssel vagy felületfűtéssel valósítják meg, akkor a rendszer tehetetlenségéből adódóan sokáig is tartja a hőt;
  • a levegő-levegő hőszivattyúk, vagyis a légkondicionálók a levegő-víz hőszivattyúkhoz hasonlóan a környezeti levegő energiáját használják fel arra, hogy energiahatékony módon lehessen biztosítani a fűtést és a hűtést;
  • a talajszondás vagy geotermikus hőszivattyúk esetében a geotermikus hőt hasznosítják, míg a víz-víz hőszivattyúval a talajvizet használják fel a hő előállításához;
  • a hibrid hőszivattyú pedig a levegő, a villamos energia és a gáz optimális kombinációját használja az évszaktól és a külső környezeti hőmérséklettől, valamint az energiaáraktól függően.