A bőség zavarával küszködhet az év végén a munkáltató, aki akarja eldönteni, hogyan építse fel 2012-ben a cég cafeteria rendszerét. Egy ki nem próbált, egy száműzni tervezett és egy ígéretes termék is a piacon lesz, vagyis ha nem dobja sutba az egészet és fizet több bért, mindenképp mérlegelnie kell a lehetőségeket. Mindhárom terméknek van előnye, hátránya, s a kibocsátók is élhetnek extra motivációs ajánlatokkal.

Az új elem az Erzsébet-utalvány lesz, ami a kibocsátó reményei szerint február közepétől már elérhető lesz. A száműzni tervezett az étkezési utalvány, amit csak megemelt adóteher mellett lehet nyújtani. Az ígéretes pedig a már piacra dobott, de még el nem terjedt termék a SZÉP-kártya. Azoktól az elemektől, amelyek szabályozása nem változott, eltekintünk, egyrészt mert azok felhasználása marginális volt, másrészt feltételezhető, hogy aki eddig ragaszkodott az öngondoskodáshoz - pénztári befizetéseket választott -, az továbbra is ragaszkodni fog ehhez.

Miért lehetnek jók?

A kedvezmény mindig jó - márpedig az Erzsébet-utalványhoz adókedvezmény jár. A 19 százalék szja mellett mindössze tíz százalék ehót kell fizetni, ami az egyik legalacsonyabb terhelésű juttatás - ennél már csak az adómentes jobb, ezek azonban elég speciálisak, nem tervezhetők be egy átlag cég átlag cafeteria rendszerébe. Papír alapú, vagyis a korábban megszokott módszerek szerint lehet használni. És az állam bocsátja ki, vagyis amíg állam lesz, Erzsébet-utalvány is lesz.

A kedvezmény és az, hogy az állam a kezdeményezés mellé áll, elmondható a szép kártyákról is. Ráadásul éves szinten akár 450 ezer forintot is kitehet a nyújtott összeg, márpedig ekkora értéket csak képzés díjának átvállalásával vagy egyedi munkáltatói ajánlatokkal lehet kedvezményesen nyújtani. Ráadásul kártya alapú, vagyis kis helyen elfér, nem kell értelmetlen adminisztrációt folytatni a felhasználásakor, és - főleg ha jelentősebb összeg van a kártyán - megnyugtatólag hat, hogy pénzintézeti hátterű.

A már megszokott utalványok előnye épp ez: már megszokottak. Szinte bárhol fel lehet használni, ráadásul jövőre nem is vonatkozik majd rá semmilyen összegű korlátozás. Az  idén 18, jövőre ötezer forintig lehet kedvezményesen utalványt adni, 2012-ben viszont nem kell efféle korlátokat észben tartani, egységes adózás mellett bármekkora értékben adható lesz.

Mik a buktatók, hátulütők?

Persze a korlátlanság oka az, hogy az utalványokra nem vonatkozik adókedvezmény. Összességében 31 helyett 51 százalék adót kell fizetni utánuk. Márpedig a tapasztalatok szerint a munkavállalók azonnal hűtlenek lesznek, ha korábban szeretett juttatásuk után több adót kell fizetni - a hideg étel utalvány lényegében eltűnt a piacról abban az évben, amikor kikerült a kedvezményes adózási körből, s ismét kebelébe zárták az alkalmazottak, amint visszakapta kedvezményét.

Egy juttatás értéke akkor realizálódik, amikor felhasználják azt. Márpedig erősen kétséges, hogy a kezdeti időkben könnyű lesz az államilag támogatott utalványokat beváltani. Az Erzsébet-utalvány februárban lesz elérhető, s még ha a hírek szerint a rendszer rá is épül a Magyar Posta által kibocsátott Posta Paletta termékre, akkor is csak nagyjából harmadannyi helyen lehet majd felhasználni, mint a korábbi utalványokat. Tehát aki ilyen juttatást választ, számíthat rá, hogy az év első hónapjaiban küszködni fog. Ráadásul annak maximális értéke sem rejt nagy lehetőségeket: havonta ötezer forint adható kedvezményesen, amivel világot megváltani nem lehet.

A SZÉP-kártyák hátulütője is a felhasználásban keresendő. Jóllehet már több kibocsátója is van, egyelőre szűk a felhasználás köre. Ez is javulhat persze, ám az év első felében számítani kell arra, hogy meg kell válogatni a helyeket. Ez azért nem lesz mindig egyszerű. Persze a szállásdíj fizetésénél nem lesz nehezebb, mint az üdülési csekkek felhasználása, ám a kártyát többek között meleg étkeztetésre is fel lehet majd használni. Annak kiépítése pedig bizonyosan nem megy azonnal.

Extra ajánlatok

A kibocsátók persze tompíthatják a negatívumokat egyedi ajánlatokkal is. Az Erzsébet-utalvány esetében az állam mint kibocsátó megbízhatóan erős nyomást tud gyakorolni, hogy minél gyorsabban bővüljön az elfogadói hálózat. Azt egyelőre nem lehet tudni, milyen értékű lesz az éves utalványkibocsátás, de ha a Posta mellett - egy ilyen összefogásnál azért vélelmezhető, hogy a Posta magáévá teszi a juttatást  - még egy-két állami monstrumot megnyer magának, akkor kialakulhat egy kritikus tömeg. Az állami intézmények mellett lényegében elengedő lehet például a MÁV bevonása.

A SZÉP-kártyáknál egyértelműen a komplex ajánlatok lehetnek nyerők. A kibocsátó pénzintézetek amellett, hogy magát a kártyát rendelkezésre tudják bocsátani, a társaság számára is tudnak ajánlatot adni - nem csak a cafeteria juttatásokat illetően. Így már alapból nem egy egyszerű termék igénybe vételéről van szó, hanem a hozzá kapcsolódó plusz szolgáltatásokról, de akár  pénzügyi együttműködésről is.

A régi utalványoknál egyetlen hátrányt kell leküzdeni, a húsz százalékpont adóhátrányt, s máris élvezhetők lesznek a korábbi előnyök. Ezt leegyszerűsítve úgy lehet megoldani, ha olyan ajánlatot tesznek a cégeknek, hogy a munkáltatónak ne kelljen többet fizetnie, mint az idén. Ha az a tét, hogy elveszítenek-e a kibocsátó vállalatok egy komoly bevételt hozó üzletágat vagy sem, meggondolandó, hogy hajlandók-e ők maguk megfinanszírozni az adóemelkedést. Ezzel együtt a cégek saját komplex cafeteria ajánlataikkal is élhetnek, így az azt kiszolgáló szoftvereket, tanácsadást is bevethetnek az ügyfelek megtartása érdekében. Akik ezt a szándékot nyilván ki is használhatják.