A Napi Gazdaság csürtörtöki cikke

A hétfőn megszavazott adótörvények szerint januártól a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsátja majd ki az Erzsébet utalványt, ami béren kívüli juttatásként adható. A részleteket azonban rendeletben határozza meg a kormány, ami csak decemberben fog megjelenni, vagyis a munkaadóknak egy-két hét alatt dűlőre kell jutniuk, hogy a szükséges adminisztratív teendőkre is maradjon idő.

Az alapítványnak nagyjából négy hete van arra, hogy kiépítse az országos elfogadói hálózatát. Jóllehet komoly tapasztalata van az üdülésicsekk-hálózat működtetése révén, de ez azért más lesz, nagyjából négyszer annyi elfogadóhellyel kell ugyanis gyorsan mindent megtárgyalni − az üdülési csekket nagyjából tízezer, az étkezési utalványokat viszont negyvenezer helyen fogadják el. Kérdés, akar-e olyan utalványt adni a munkáltató 2012-ben, ami ma még nincs, nem fogadják azt még el sehol, és nem is lehet tudni, hogy hol lehet majd beváltani.

Az egyetlen szektor, ahol reális lehet az Erzsébet utalvány bevezetése, a közszféra. Az állami intézmények, vállalatok közbeszerzéssel választják ki, kivel kötnek megállapodást a juttatások nyújtására, s ezeket a szerződéseket többnyire évente újítják meg − persze vannak több évre szólók is. Könnyen meg lehet fogalmazni olyan közbeszerzési kiírást, amely az üdülési alapítványt hozza ki nyertesként − elég, ha kikötik a magyarországi tulajdonosi hátteret. Nyilván a Szép kártya sem maradhat ki az állami cégek juttatásának portfóliójából.

A Széchenyi pihenőkártya annyival jobb, hogy legalább már van, de azonnal ezt sem lehet majd tömegesen felhasználni, vagyis a munkavállaló a januári−februári fizetéséhez kapott juttatását keservesen tudja csak elkölteni. Lapunknak egy közepes vállalkozás könyvelője egyenesen azt mondta, értelme sincs fenntartani a juttatási rendszert, jobb bérre váltani s beletörődni abba, hogy mind a munkaadó, mind a munkavállaló bukik. Legalább lesz mit elkölteni.

Az csak jövőre derül ki, így döntenek-e a cégek, vagy kitartanak a cafeteria mellett. Most annyi látszik a Sodexo novemberben végzett kutatásából, hogy a munkaadók nagyjából háromnegyede megtartaná a cafeteria-rendszert, 27 százaléka azonban nem. Ez inkább a gazdasági állapotuk miatt van így, s nem azért, mert elbizonytalanodtak a jogszabályok miatt − mondta Bessenyey Bálint, a társaság üzletágvezetője lapunknak. Mindazonáltal a munkáltatók az ár-érték arányt, az egyszerűséget, a könnyű és széles körű felhasználást nevezték meg mint legfontosabb szempontot a juttatásokkal kapcsolatban.