Mint azt az origo által tegnap este megszellőztetett javaslat tartalmazza, a bevezetendő baleseti adó alapja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) éves díja lesz, az adó mértéke pedig a kgfb-díj 30 százaléka. A kormány szerint az adót a biztosító cégek szednék be a kgfb-díj esedékes részletével együtt és utalnák tovább az államkasszába. Azonban a biztosítók még ilyen közvetett módon sem alkalmazhatóak adó beszedésére. Az NGM a gordiuszi csomót úgy oldja meg, hogy a biztosítók nyakába varrja a felelősséget: a törvénytervezet kimondaná: ha az autós nem fizette be a baleseti adót, a biztosító akkor is köteles az adó összegét az államnak átutalnia. Vagyis - elkerülendő az alkotmányossági problémákat - az adót lényegében a biztosítókra vetik ki, azok nem adhatják vissza az államnak behajtásra a nem fizető autósok adatait. Mindez pedig azt fogja okozni, hogy a biztosító együtt lesz kénytelen kezelni az adót és a kgfb-díját, így viszont - a 30 százalékos díjemelésnek köszönhetően - borítékolható a díjhátralékosok és a díjfizetés elmaradása nyomán történő törlések emelkedése.

Ertl Pál, a piacvezető alkuszportál, a Netrisk vezérigazgatója szerint az legalább üdvözlendő és az ügyfelek számára átláthatóbb megoldás, hogy az adó külön tételként szerepel majd, így egyértelműbb ugyanis, hogy mi az, amit a biztosítónak, a biztosító döntése alapján kell fizetni, és mi az, ami adó és az államnak kell megfizetni.

Gyors lépés kell

Kapcsolódó

Ez így a javában zajló tarifálást sem borítja fel, hiszen a díj egységes arányszám alapján terül majd rá a biztosítók által kalkulált díjakra. Ugyanakkor a szakemberek szerint továbbra is fontos lenne, hogy az október végi díjhirdetésig az addig kivihetetlen adótörvény-szavazás helyett szülessen egy olyan jogszabály a Parlamentben, amely előírja az immár adóval emelt díj meghirdetését a biztosítóknak, hiszen az ügyfelek számára így lenne átlátható a tényleges fizetési kötelezettség. Ötezer forintos éves díj-eltérésnél az adó további 1500 forinttal emeli a kgfb-díját, márpedig a kotelezo.hu alkuszportálnak a közelmúltban végzett felmérése szerint ma már az autósok 74 százaléka lenne hajlandó évi ötezer forint alatti megtakarításért is új kötelezőt kötni.

Információink szerint a helyzet egyértelműsítését a PSZÁF is támogatja, ésszerű lenne, ha a Parlament egyetlen új jogszabályban határozna az egységes díjhirdetésről és a hétközi díjhirdetés kötelezővé tételéről, amelyről korábbi cikkünkben írtunk, s amelyben azóta már a PSZÁF már törvénymódosítást kezdeményezett.

Csak látszat lesz arányosság

Továbbra is gyenge pontja az adó kivetésének, hogy elér ugyan egyfajta arányosítást, ám a biztosítók díjaiban a bónusz/malusz elmozdulás kötött: az alapdíjhoz képest a legrosszabb (M4-es) ügyfél maximum négyszeres díjat fizethet, míg a legfelsőbb (B10-es) kategóriában a díj fele lehet az alapdíjnak. Papp Lászlóné, az Aegon Magyarország gépjárműbiztositási üzletág igazgatója szerint a bónusz-malusz rendszer megfelelően működik a kárt okozók büntetésére. Simon Zsolt, a Generali gépjárműbiztosítási üzletág vezetője ugyanakkor elismeri, hogy az átlag ráfordítás magasabb a személyi sérüléses károk esetében, mint a dologi károknál, ám a kárgyakoriság jóval kisebb - a Generalinál mintegy egyharmadot tesz ki a személyi sérüléses károk ráfordítása a teljes kgfb-kárösszegre vetítve.

Ertl Pál szerint a rendszer csak akkor fog jól működni, ha a kárnyilvántartási rendszer pontosan működik majd, mivel korábban a maluszos biztosítások bizony el- eltűntek a rendszerből. Papp Lászlóné szerint a helyzeten nagyban javít, hogy a Kárnyilvántartó rendszer elindulásával ma már minden biztosító meg tudja állapítani az ügyfélről, hogy mennyire kockázatos, mennyi kárt okozott. Arra ugyanakkor csak félmegoldás a jelenlegi, a teljes díjtömeghez adott adó, hogy a személyi sérüléses károkozót érdemben - és a károkozás összegét arányosítva büntesse: egy 2012-es személyi sérüléses kár esetén az autós ugyanúgy 2 fokozattal lép majd vissza a Bónusz/malusz listán - és fizet majd jellemzően 10 százalékkal magasabb díjat -, mint aki egy rossz parkoláskor benyomta egy másik autó lökhárítóját. Tovább torzítja majd az adó igazságosságát, hogy a kgfb-hez kötött megoldás nyomán a személyi sérüléssel járó sajátkáros esetek sehol nem fognak megjelenni a díjmódosító tételek között.

Kevesebb is elég?

A javaslatból az tetszik ki, hogy a kormányzat kevesebbel is beéri majd, mint 27 milliárd forint. Tekintettel arra, hogy az üzletági bevétel várhatóan már idén is 100 milliárd forint alatt marad, s - immár az ügyfelek pénztárcájának kímélése okán is - a díjverseny még mindig megmarad a piacon, sokan kételkednek benne, hogy eléri majd 90 milliárdot a biztosítási díjak adó nélkül számolt mértéke. Külön érdekesség, hogy senki nem tudja, mi lesz a sorsa, a biztosítók által a kgfb-díjból az OEP-nek már eddig is fizetett körülbelül 4 milliárd forintnak. Ennek elvben meg kellene szűnnie, hiszen, ha a biztosítók az új adó alanyai, a befizetés fennmaradása esetén kettős adóztatásról beszélhetnénk.

 

Több lesz a váltó

Az eddig várhatónál több autóst ösztönözhet kötelező-biztosítás váltásra a jövő évtől bevezetendő, 30 százalékos baleseti adó -  vélik a Netrisk.hu szakértői. A közteher ugyanis annál nagyobb, minél magasabb alapdíjat fizet az érintett autótulajdonos. Aki idén nem vált biztosítást, az új adónem miatt a tavalyi díjánál biztosan 30 százalékkal többet fizet majd. Ertl Pál, a Netrisk.hu vezérigazgatója. szerint aki tavaly nem váltott, annak még nagyobb a tét. Hiszen a 2010-es kampány is komoly átlagdíj-csökkenést hozott a piacon, és a régi szolgáltatójuknál maradó járműtulajdonosok eleshettek akár 15-20 ezer forintos megtakarítástól is, ami most az adó alapját is növeli majd, így számottevően magasabb díjat eredményezhet.
Az idei kampány az adó hatása nélkül a Netrisk.hu várakozási alapján 5-7 százalékos további csökkenést hozhat az átlagdíjban. Az adóemelés ugyanakkor még erősebb ösztönzést jelenthet a biztosítóknak, hogy a lehető legversenyképesebb árakkal lépjenek piacra október végén.