A biztosítók abban reménykednek, az ügyfelek körében a sajtóhírek kapcsán megfelelő publicitást kapott, hogy a kormány a jövő évtől kezdve baleseti különadóval "fejeli meg" januártól a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat, így nem számítanak számottevő panaszáradatra annak kapcsán, hogy a tarifálást követően a kiküldött fizetési értesítők − jelen állás szerint − 30 százalékos adómértékkel lesznek megfejelve.

Abban viszonylag egységes a biztosítók álláspontja, hogy csak a törvény elfogadása és kihirdetése után lehet majd kommunikálni − a díjértesítőben, a kötvényeken és az ajánlatokon a biztosítók addig is hangsúlyozhatják, hogy az ott feltüntetett díj csak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díja, az adó ettől külön tétel lesz. Sokan bizonyosan gyorsan lépnek majd és − feltehetően − külön értesítésben tájékoztatják az ügyfeleket az új, immár a különadóval növelt díjról is. Az ügyfélkérdések megválaszolására megnövelt call center-kapacitással is készülünk − mondja Kaszab Attila, a K&H Biztosító nem élet üzletágának vezetője.

Még egy meglepetés

A tájékoztatáson felül ugyanakkor borítékolhatóan lesz egy kör, amelynek komoly meglepetést okoz majd a biztosítási különadó − vélekedik Flamich Gábor. A Signal gépjármű-biztosítási főosztályvezetője szerint a többletteher azoknál biztosan kiveri majd a biztosítékot, akiknek a szerződése 2011-ben kezdődött, s arra már kifizették a teljes éves díjat. Arról ugyanis kevesebb információ látott eddig napvilágot, hogy az új adót nem biztosítási évfordulótól, hanem a naptári év kezdetétől kell megfizetni.

Ha a törvényt az előre eltervezett menetrendben fogadják el, akkor a pontos, az adóterhelést is feltüntető összeget leghamarabb a januári számlák kiküldésekor, december közepén/végén tudják majd először megismertetni az új és régi ügyfelekkel a biztosítók. Papp Lászlóné, az Aegon gépjármű üzletágának igazgatója szerint minden biztosítónál komoly informatikai fejlesztést igényel az új adó beszedése.

Két csekket kaphatnak az autósok

A fentieknek köszönhetően a mostani kampányban aligha siettetik majd a biztosítók az ügyfelek díjfizetését − ahogy Kurtisz Krisztián, az Uniqa nem életbiztosítási főigazgatója fogalmazott: a legkézenfekvőbbnek az tetszik, hogy a jogszabály megjelenéséig a január 1-jére halasztott díjfizetést alkalmazzák. Csurgó Ottó, az új piaci szereplő, a CIG EMABIT vezérigazgatója szerint ez nem jelent olyan komoly gondot, a novemberi váltók így is tipikusan januárban fizetik be az első díjrészletet − más kérdés, hogy a szabályozás értelmében a korábbinál rövidebb a türelmi idő, amíg a biztosító díjfizetés nélkül vállalja a kockázatot.

Problémát az okozhat, ha az egységes számla (díj+adó) nem készül el határidőre. Kaszab Attila azt sem tartja kizártnak, hogy az indulás átmeneti helyzetében az ügyfelek külön-külön kapnak csekket a biztosítási díjról és az adóról. Ez persze csak technikailag jó megoldás, hiszen a törvény (tervezete) világossá teszi, hogy a befolyó pénzből először az adót kell megfizetni, s csak az azon felüli összeg fordítódhat a biztosítás díjfedezetére.

Épp ez az előírás okozhatja azt, hogy a 60 napos türelmi időt követően megugrik a díjnemfizetés okán törölt szerződések száma. Ez Flamich Gábor szerint kihathat az értékesítői kapcsolatokra is, hiszen a törlések nyomán több lesz a panasz, az átmeneti helyzetben az ügyfelek amúgy is később fognak fizetni, ezért a vártnál kisebb lesz a jutalékok összege, illetve azokat is később fizetik ki. (A lapunknak nyilatkozó egyik alkuszcég vezetője úgy nyilatkozott, hogy a velük történő elszámolás bizonyosan a II. negyedévre csúszik át.) Általános vélekedés az, hogy amennyire csak lehet, el kell kerülni, hogy az adót utólag, külön próbálják beszedni.