Az elmúlt héten a Mabisz egyebek mellett azzal érvelt a saját fejlesztésű díjnavigátor mellett, hogy kimutatta: egy átlagos autós számára alkuszonként mennyiben térhetnek el a kiadott díjak. A hivatalos magyarázat szerint az eltérések oka az lehet, hogy az alkuszi oldalak számos paraméterben leegyszerűsítők.

Az alkuszokat társaságonként eltérő módon szolgálják ki a biztosítók. Ma már általános, hogy mindegyik biztosító úgynevezetett webservice-szolgáltatást nyújt, amelyen keresztül az online alkusz a biztosító szerveréről kérheti le a tarifálás eredményét a megadott paraméterek alapján.

Saját díjmotorok

Az online alkuszok jó része ugyanakkor saját fejlesztésű díjmotort használ − már csak azért is, hogy a tarifálás gyorsabb legyen, s ne külsö tényezőtől, a biztosító webservice-szolgáltatásától függjön az ügyfélkiszolgálásuk, hiszen minden biztosító más műszaki hátérrel, más informatikai paraméterekkel dolgozik, és a lekérdezési idők megakaszthatják az online felület díjszámításait. Ők tehát a biztosítói díjakat azt követően viszik be a rendszereikbe, hogy a díjhirdetés megtörtént: december 30-án nulla órától a biztosítók által megküldött tarifáló feltételek és leírások alapján folyik a rendszeradatok feltöltése. Az esetek többségében valamilyen öszvér megoldással indulnak az egymással versenyző portálok, s a tapasztalatok szerint a díjhirdetés után szinte folyamatos a díjak korrekciója.

Az ügyfél nem járhat rosszul

Az alkuszok az általuk adott díjra árgaranciát vállalnak, míg a biztosítók csak a tényleges díjra szerződhetnek, így az ügyfelet nem érheti kár. A probléma nyomán megkerestük a felügyeletet, ahol azt mondták: a PSZÁF az alkuszok tevékenységét is felügyeli, amennyiben szabálytalanságot találnak, megteszik a szükséges intézkedéseket.

Simon Zsolt, a Generali gépjármű-biztosítási üzletág vezetője szerint bár cégüknél eddig nem regisztráltak webservice-szolgáltatási problémákat, ám elképzelhető, hogy adott biztosító webservice-szolgáltatása akár hibás is lehetett. Ugyanilyen valószínűséggel képzelhető el az is, hogy az alkuszok által készített programok voltak az okai a hibás díjkalkulációnak.

Eltarifálták?

A piac nagyobb részének ugyanakkor az a véleménye, hogy a paraméter megadásában lehetett hiba − ők kevésbé hisznek abban, hogy  a Mabisz által kimutatott eltérések jellemzők lennének. Rengeteg paraméter alapján történik a díjmeghatározás, ha valaki nem használ egy kedvezményt, más a díjfizetési ütem vagy mód, máshogy kerekít, kicsit más díj jön ki − érvel Nyilasy Bence, a Wabard Biztosító értékesítési és marketing vezérigazgató-helyettese. Maják Viktor, a Mabisz példájában a legérintettebb biztosító, az Union kommunikációs igazgatója sem tör pálcát az alkuszok felett. Mint elmondta, mint minden évben, idén is tesztelték a különböző online alkuszi díjkalkulátorok számításait, s e szerint − amennyiben helyes inputokat adnak meg − az alkuszi díjmotorok helyesen kalkulálnak.

Flamich Gábor, a Signal gépjármű-biztosítási főosztályvezetője szerint az alkuszi programoknál inkább értelmezési problémák okoztak hibát. Gyakori hiba viszont a szakember szerint, hogy az alkuszok a meglévő vagy az ügyféltől bekért adatokból próbálják meghatározni az ügyfél meglévő biztosításának évfordulós díját, ahelyett, hogy a biztosító által rendelkezésre bocsátott webservice-szolgáltatáson keresztül kérdeznék le azt. Jellemző az is − mondják mások −, hogy a hiányzó adatot egy default érték beállításával pótolják az alkuszok, ez viszont  értelemszerűen alkuszonként eltérő lehet.

 

A folyamatos díjhirdetés segíthet

Az ügyfelek számára vélhetően díjban már nem lesz a jelenleginél kedvezőbb a helyzet, így például társaságonként más-más, de szabályozott időpontban megjelentetett díjmódosítás várhatóan már nem mozgatná meg a piacot. Ugyanakkor a piac stabilitását növelné, a társaságokra nehezedő nyomást pedig jelentősen csökkentené (talán a hibák számát is) a változás, egyben megadná a korrekció lehetőségét is, a verseny pedig fennmaradna.

 

Hibák a biztosítóknál is vannak

A biztosítási szakma véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, hogy valóban érdemi lépést tett-e a PSZÁF akkor, amikor a múlt héten számos biztosító esetében a pontatlan megfogalmazások korrekciójára szólított fel. Szükségszerű volt a felügyelet ellenőrzése és megtett intézkedése, hogy ne fordulhasson elő olyan jogsértés a tarifahirdetések alkalmával, amely az ügyfelek félrevezetését vagy nem teljes körű tájékoztatását eredményezné − mondta kérdésünkre Pandurics Anett, a Magyar Posta Biztosító vezérigazgatója. Érdemi és szükséges volt a lépés Csurgó Ottó, a CIG Pannónia EMABIT vezérigazgatója szerint annyiban, hogy valós értelmezési nehézségek megszüntetése volt a hatóság célja.

Más − az ügyben érintett és nem érintett − biztosítók képviselői szerint a nyelvtani hibák fellelése aligha lehet érdemi eredmény − talán nem véletlen, hogy a PSZÁF a flottáknál kvázi új díjat meghirdető Generalién kívül büntetést nem is szabott ki. Csikós Dániel, az egyik érintett, a Genertel vezérigazgatója szerint − természetesen − a határozatnak megvolt az érdemi hatása. A szakember szerint egy ezen felül kirótt büntetésnek sem lett volna ennél erősebb visszatartó ereje, hiszen a hibákat büntetéstől függetlenül igyekeznek elkerülni a biztosítók.

Érdemi vizsgálat, vagy nyelvtanozás?

Az ellenoldal szerint ugyanakkor a PSZÁF eddigi vizsgálatai messze nem érdemi dolgokkal foglalkoztak. Ezt egyebek mellett azzal látják alátámasztva, hogy miközben a felügyelet elvben a fogyasztókat védi, gyakorlatilag a szakmán kívül senki sem a papíralapú díjhirdetésekből tájékozódik, vagyis az ott elkövetett hibákról a fogyasztók nem is tudnak, sőt az újrahirdetést sem olvasta a szakmán kívül senki. Furcsa, hogy a felügyelet most olyan megfogalmazásokat is hibásnak tekintett, amelyek az adott biztosító díjhirdetésében évek óta változatlan tartalommal vannak jelen. Egyes nézetek szerint a Generali hibázását soha nem fedezte volna fel a PSZÁF, ha csak az újságot vizsgálják. (Sokan úgy vélik, a legjobb piaci szűrő e tekintetben a piac: a versenytárs biztosítók és az alkuszok is rögtön felhívták a figyelmet a hibákra.)

Flamich Gábor, a Signal gépjármű-biztosítási főosztályvezetője szerint hibák mindig lesznek. A szándékos, piacot befolyásoló törvénysértéseket elég utólag szankcionálni a szakértő szerint.

Simon Zsolt, a Generali gépjármű-biztosítási üzletágának vezetője szerint a folyamatos díjhirdetés automatikus megoldást jelenthetne a felmerülő problémákra, hiszen a biztosítónak nem kellene egy évig élni egy-egy hibával, hanem néhány napon belül javítható lenne. Ha az új díjak ráadásul a Mabiszban megfogalmazott 60 napos késlekedéssel lépnének életbe, akkor elég idő lenne arra, hogy még az életbe lépés előtt tisztába kerüljön a biztosító a díjhibával. Ad absurdum így elképzelhető lenne, hogy egy-egy hibás tarifa egy-két napig életben lenne, de az is megoldható lenne, hogy az adott biztosító még idejében − a hatályba lépés előtt − visszavonja a hibás díjakat. Ráadásul a felügyeletnek is még akkor lenne módja megvizsgálni az inkriminált díjtételt, amikor az még nem került ki a piacra.