A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

A piacon egyre terjednek a hírek arról, hogy a majd négyéves tetszhalotti állapot után Magyarországon is méltó helyre kerülhet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás (az ezt lehetővé tevő törvény 2008 elején lépett hatályba).

Például Svájcban az éves GDP-nek megfelelő összeg gyűlt össze ilyen alapokban. A németek 62 százaléka már rendelkezik foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási (fnysz) megtakarítással, bár − derült ki a Gothaer Insurance által készített tanulmányból − az új szerződések száma stagnálni látszik. A felmérés szerint ennek fegfőbb oka az ismeretek hiánya lehet. Ez legfőképpen Németország keleti részén igaz, ahol majdnem a vállalatok felénél észlelték a jelenséget. A tudás, illetve ismeret nagymértékű hiányát főleg a száz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégeknél figyelték meg. A tanulmány rámutatott arra, hogy az ilyen vállalatok 91,4 százaléka nem is tervezi a juttatás bevezetését vagy a jelenlegi juttatás növelését.

Mi az az fnysz?

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató alapvetően különbözik az önkéntes kasszáktól, hiszen itt nem önkormányzati elvű a működés, tehát valóságos tulajdonos van. Csatlakozni pedig csak cégeknek lehet. A vállalkozások előírhatják, hogy mennyi náluk töltött idő (ennek maximuma öt év) után válik a számlán lévő összeg a munkavállaló tulajdonává.

Negatív tendeciák is akadnak. A dolgozók kifejezett kérésére csak a munkáltatók 30 százaléka vezeti be ezt a formát, 10 százalékuk pedig teljesen elzárkózik tőle. Ellentétben Magyarországgal, ahol az emberek 62 százaléka szerint biztosan nem lesz elengendő az állami nyugdíj, Németországban sok munkavállaló − elsősorban azok, akiknek magasabb a bérük − hisz abban, hogy megfelelő jövedelemmel rendelkeznek majd nyugdíjas korukban is. A dolgozók 86 százaléka jelentette ki azonban, hogy vállalna megtakarítást, ha munkáltatójuk is hozzájárulna annak költségeihez. A 14−39 éves korosztálynak viszont mindössze harmada tudja, hogy jogosult lehetne fnysz-juttatásra.

Csak egy cég áll a vártán

Szakértők szerint a válság az fnysz-piacot is alaposan megviselte (sok cég a gondok hatására megnyirbálta juttattását, sőt akadtak leállított alapok is). Ilyen körülmények között aligha meglepő, hogy eddig csak egyetlen társaság merészkedett erre a területre, esetleges kihívói egyre késnek.

Magyarországon jelenleg a piaci edukáció zajlik, az első vállalati nyugdíjprogramok a gyors döntést hozni képes kisebb cégeknél jöttek létre − mondta el lapunk érdeklődésére Zugrovics Loránd, a Quaestor Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. vezérigazgatója. Úgy véli, a kötött, éves személyzeti költségvetéssel rendelkező közepes és nagyvállalatok várhatóan január 1-jével hozzák létre nyugdíjprogramjaikat. Mint kifejtette, a kisebb vállalatoknál a kedvező adókörnyezet (ez a juttatás a kedvezményes cafeteria-elemekkel azonos adóterhet visel) a legfőbb vonzerő, a nagyobb vállalatok pedig a hatékony humánerőforrás-menedzsment eszközeként tekintenek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra. Ez ugyanis törzsgárdaprogramként alkalmas a dolgozói lojalitás elismerésére, kulcsemberprogramként pedig a kiemelt jelentőségű munkavállalók motivációjának erősítésére.

Többen vélik egyébként úgy, hogy az fnysz a nyugdíjtakarékosság összegét akár meg is duplázhatná (ez a magánpénztári rendszer "felszámolása" miatt különösen fontos lehetne). Az sem mellékes viszont, hogy ennek segítségével szélesebb tömegek tudhatnák jobban biztonságban az aktív éveik utáni időszakot. A Quaestor becslései szerint a havi bruttó bér 3-4 százalékos befizetésével már jelentős foglalkoztatói nyugdíjat lehet elérni.