Egy új elemzés szerint 2050-re végre megszűnhet a mélyszegénység, amit az alacsony jövedelmű országok gazdasági növekedése ösztönözhet.
Szerző(k): Varga CsengeTovábbra is kevés magánszemély indít fizetési meghagyásos eljárást, holott harmincmillió forint alatt ez a leghatékonyabb és leggyorsabb módja az igényérvényesítésnek, hogy hozzájusson jogos pénzköveteléséhez az, akinek tartoznak. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szerint nemcsak ellentmondani lehet, hanem részletfizetést és fizetésre halasztást is kérni.
Szerző(k): Varga CsengeTavaly 17 százalék volt Magyarországon a nők és férfiak bére között a különbség, az elmúlt tíz évben még tovább nyílt a két nem közötti bérolló. A KSH-tanulmánya szerint a bérfeszültséghez jelentősen hozzájárul az orvosbérek emelkedése és a felsőoktatási intézmények fenntartóváltása, ami miatt a férfiak körében jelentősen megnőtt az egyetemi, főiskolai oktatók, tanárok aránya.
Szerző(k): Koncsek RitaListázták azokat a foglalkozásokat, amelyekkel a legmagasabb fizetés jár Magyarországon. A KSH a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó havi átlagkereseteit összesítette foglalkozások szerint.
Szerző(k): Varga CsengeMíg a vállalati szektorban sok külföldi és hazai példa van a négynapos munkahét bevezetésére, addig a közszférában ez nem megoldás. Szombathely önkormányzata például a jogszabályok miatt nem tudja bevezetni a négynapos munkarendet – tudta meg a Napi.hu.
Szerző(k): Horváth BalázsAz ENSZ főtitkára szerint a nemek közötti egyenlőség egyre távolabbi célként lebeg a szemünk előtt: legfeljebb 300 év múlva valósul meg.
Szerző(k): Varga CsengeAz egész unióban csak az osztrák városokban és a máltai vidéken mértek olyat a statisztikusok, ahol a nők kerestek jobban.
Szerző(k): Károly GáborTovábbi béremelésekre számíthatnak a szakképzésben dolgozók az idei kétlépcsős béremelés után. Először 2020-ban növelték a béreket 30 százalékkal, idén januárban pedig a pedagógusokkal együtt részesültek béremelésben a szakképzésben tanítók.
Szerző(k): Varga Csenge2013-as szinten van kormányzat oktatási kiadásainak GDP-hez mért aránya, ismét 4,7 százalékra csökkent, 2020 előtt volt 5,3 százalék is – hívja fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal elemzése. Közben a Belügyminisztérium elkészített egy jogszabálytervezetet, ami jelentős változásokat hozhat a közoktatásban.
Szerző(k): Koncsek Rita
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
