Nőtt a lakosság hitelfelvételi kedve, közben pedig csökkent a betétállományuk. Úgy néz ki, megfordult a tendencia a lakossági és személyi kölcsönöknél: most már inkább lakásra vesznek fel hitelt a magyarok.
Szerző(k): Horváth BalázsIsmét nőtt a lakosság hitelállománya, a törlesztés azonban egyre többször elmaradozik. Miért fizetik vissza ilyen nehezen a magyar háztartások a hiteleket?
Szerző(k): Horváth BalázsA fogyasztási hitelező pénzügyi vállalkozás teljesítő és nem fizető hiteleit már korábban egyéb piaci szereplők számára adta át.
Szerző(k): Horváth BalázsA magyarországi lakáspiaci forgalom 25-30 százalékos hanyatlásával számolnak az előző évhez képest az OTP szakértői. Az első fél évben kiadott építési engedélyek száma 39 százalékkal csökkent.
Szerző(k): Hegedűs SzabolcsEgekbe szökő infláció, magas hitel- és alacsony betéti kamatok – ezért nem kell sokaknak a kölcsön pénz. A lakossági hitelállomány egyszámjegyű, a vállalkozásoknál azonban 10 százalék feletti állománynövekedés volt a második negyedévben. Aggasztó azonban, hogy inkább fogyasztásra kell a pénz, nem lakásra.
Szerző(k): Horváth BalázsAz első féléves adatok szerint ötször annyit hitelezett a pénzintézet, mint tavaly. Ügyfeleik száma is 10 százalékkal növekedett.
Szerző(k): Horváth BalázsStabil hitelezési kapacitások, változatlan hitelfeltételek és alacsony kereslet jellemezte a hitelpiacot a idén a második negyedévben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) második negyedéves Hitelezési felmérése alapján. A lakáscélú hitelek iránti kereslet élénkülését valószínűsíti az év második felében a megkérdezett bankok 69 százaléka.
Szerző(k): EconomxA várt esés helyett a második negyedévben is csak inkább stagnáltak az árak az osztrák és a bécsi lakáspiacon. Ez persze az infláció miatt reálértékben áresést jelen. Sőt a használt lakások ára egyértelműen csökkent.
Szerző(k): Lovas-Romváry AndrásVirág Barnabás szerint a történelem tanulsága az is, hogy fenntartható gazdasági növekedés csak alacsony inflációs környezetben jön létre.
Szerző(k): Economx