Magyarországon a társasházi, lakótelepi lakások esetében a legtöbb garázs osztatlan közös tulajdonba tartozik, eladás esetén viszo ...
A tulajdonos háza leégett, de a biztosító nem fizetett. A tulajdonos beperelte a biztosítót, a bíróság szakértőket rendelt ki, aki ...
Nagyszámú elővásárlásra jogosult esetén az eladó nem köteles őket a tervezett eladásról tájékoztatni. A Kúria nemrégiben arra az á ...
Hogyan lehet együtt élni az osztatlan közös tulajdonnal? Mi a helyzet akkor, ha sok tulajdonostárs osztozik a közös tulajdonú ingatlanon? A kérdés aktualitását az adja, hogy egy 2021. január 1-jén hatályba lépett törvénnyel a kormány megkísérli felszámolni – vagy legalább is visszaszorítani – a termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdont, azonban a kormányzati szándék nem terjed ki az egyéb (azaz termőföldnek nem minősülő) ingatlanokra. A gyakorlati problémát Faragó János, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda (PwC Legal) munkatársa ismerteti az iroda honlapján, részletesen.
Szerző(k): EconomxAz ingatlan-nyilvántartás örök dilemmája, hogy melyik felet részesítse védelemben a jogalkotó. Azt, akinek polgári jogi szempontból ténylegesen valamilyen joga áll fenn az ingatlanon (ő a polgári jogi jogosult), vagy azt, aki az ingatlan-nyilvántartás esetlegesen megalapozatlan adataiban bízva (a megalapozatlanságról nem tudva) jóhiszeműen és ellenérték fejében szerez jogot az ingatlanon (ő a jóhiszemű jogszerző).
Szerző(k): EconomxA gyakorlatban esetenként előfordul, hogy miután az eladó és a vevő megállapodtak az ingatlan-adásvétel feltételeiről, az eladó kap egy jobb ajánlatot egy másik vevőtől. Az eladók szempontjából ilyenkor sok esetben célszerűnek tűnhet a második vevőnek eladni az ingatlant. Azonban mi történik akkor, ha már létrejött a szerződés az első vevővel, és az eladó ezt követően köt újabb szerződést az új ajánlattevővel? A Kúria válasza: versenyfutás a földhivatalba.
Szerző(k): Németh GézaEgy lerobbant benzinkutat adott bérbe egy személy azzal, hogy a bérlő annak a helyén korszerű benzinkutat épít és üzemeltet. A bérlő pénzzavarba került és továbbadta a benzinkút bérletét, majd a szerződés lejáratakor az új bérlő a befektetés megtérítésével állt elő a bérbeadónál. Miután a szerződésben ez nem szerepelt, a bérbeadó nem fizetett. A bíróság is neki adott igazat.
Szerző(k): Németh Géza
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
