A munkaadók ugyan többnyire nyitottaknak tartják magukat a nők foglalkoztatására, és úgy érzik, esélyegyenlőséget biztosítanak női alkalmazottjaiknak, de ezzel az érintettek nem értenek egyet – derül ki az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) legfrissebb kutatásából.
Szerző(k): EconomxMég néhány napig nyilatkozhatnak a 30 év alatti anyák adókedvezményük januári érvényesítéséhez.
Szerző(k): EconomxA bruttó átlagkereset 563 600, a nettó 387 800 forint tavaly novemberben. Ez azt is jelenti, hogy 16,8, illetve 17,6 százalékkal emelkedtek a fizetések egyetlen év alatt - a KSH szerint. A reálbérek ugyanakkor így is csökkentek a magas inflációnak "köszönhetően"
Szerző(k): Hegedűs SzabolcsMivel a fizetésemelések sokaknak csalódást fognak okozni, az amerikaiak közel 40 százaléka elhatározta, hogy 2023-ban többet takarít meg, néhányan új utakat keresnek, hogy mellékállással extra jövedelemre tegyenek szert.
Szerző(k): Horváth TiborJanuártól bruttó 232 ezer forintra emelkedik a minimálbér összege, a garantált bérminimum pedig 296,4 ezer forintra emelkedik. A minimálbér emelése a munkavállalók kisebb részét érinti, ugyanakkor számos szociális juttatás függ összegétől. A hitelfelvételt is befolyásolják a legkisebb bérek.
Szerző(k): Nagy KristófAz évtizedes magasságokba szökő infláció mellett is nőtt 2022-ben a magyar átlagfizetések vásárlóereje. A hazai és nemzetközi adatok ráadásul azt jelzik, hogy idén Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahol még az árak példátlan emelkedése mellett is nőtt a keresetek reálértéke. Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, az egykori Nemzetgazdasági Minisztérium a nők munkaerő-piaci helyzete javításáért felelős volt miniszteri biztosa az kereseteket befolyásoló tényezők közül kiemelte a minimálbérek emelkedését, valamint a munkaerőhiányt.
Szerző(k): Nagy KristófTúlságosan is a gazdagoknak kedveznek a napelemrendszerek: mivel sokat lehet spórolni velük a rezsin, sokan telepítenének napenergiás paneleket, de ezzel csak a tehetősök spórolnak, nem a szegényebb háztartások.
Szerző(k): Szabó DánielMagyarországon közel egymillió ember él már 100 ezer forintnál is kevesebből, miközben a leggazdagabb bevételei folyamatosan nőnek – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jövedelmi egyenlőtlenségeket felmérő kutatásából. Szakértők szerint a mélyszegénységben élők helyzete folyamatosan tovább romolhat. Európai viszonylatban Magyarországon a lakosság szegénynek számít
Szerző(k): Szabó DánielEgy uniós statisztikai összesítés alátámasztja azt az általános vélekedést, hogy a kereset szerint a magyar lakkosság alsó ötödébe tartozó emberek jóval magasabb inflációt szenvednek el, mint a náluk nagyobb jövedelemmel rendelkezők.
Szerző(k): Komócsin Sándor