Bajba került a román költségvetés, miután a gazdasági növekedés elmarad a várttól. Szakértők szerint adóemelésre lesz szükség.
Szerző(k): Barabás JúliaElfogadta a fővárosi önkormányzat 2018-as összevont költségvetését a Fővárosi Közgyűlés szerdán - írja az MTI.
Szerző(k): Szász PéterA Költségvetési Tanács (KT) idén kiemelt figyelmet szentel a közép- és hosszú távon fenntartható fejlődés és az államháztartás kölcsönhatásainak elemzésére - derül ki a KT idei első, csütörtöki ülését követően a parlament honlapján közzétett dokumentumokból.
Szerző(k): K. Kiss GergelyKomolyan megugrott a hiány decemberben, ugyanakkor az uniós módszertan szinti szám vélhetően tartható lesz.
Szerző(k): Szász PéterTovább emelkedett az államháztartás hiánya, november végén elérte az előirányzat 139,7 százalékát. Ettől függetlenül a hiánycél tartható.
Szerző(k): Szász PéterNyilvánosságra hozta szerdán a szlovák pénzügyminisztérium a 2018-as évi költségvetés tervezetét, a dokumentum 0,83 százalékos GDP arányos hiánycélt vetít előre, ami az eddigi legalacsonyabb az 1993-ban önállósult ország történetében.
Szerző(k): K. Kiss GergelyAz év eleji minimálbér-emeléseknek köszönhetően megugrottak az államháztartás bevételei, így öt hónap alatt 453,9 milliárdos pluszbevételre tett szert az állam. Ám nincs az a pénz, amelyet a kormány nem tud elkölteni, a kiadások még ennél is gyorsabban 654,1 milliárd forinttal nőttek – így a mérleg szelíd 213,4 milliárdos hiányt mutat. A többletkiadások a béremelésekre, beruházásokra, a határkerítésre és az úszó vb-re mentek el.
Szerző(k): Papp ZsoltAnnyira jól áll a költségvetés, hogy a kormány korábban elkezdheti a mozgástér kihasználását, vagyis a költekezést - idézi a Portfolio.hu, az OTP Bank közgazdászainak friss költségvetési elemzését. A szakértők bíznak abban, hogy a kormány tartós, strukturális intézkedések meghozatalára használja fel ezt a lehetőséget. Szerintük még az egy számjegyű szja-kulcs is beleférne a számokba.
Szerző(k): K. Kiss GergelyA 2018-as választási évben sem várható lazább költségvetés, a 2024-26 közötti időszakban pedig Magyarország elérheti az Európai Unió által elvárt, hatvan százalék körüli adósságszintet - mondta el a Magyar Hírlap keddi számában a Költségvetési Tanács elnöke.
Szerző(k): K. Kiss Gergely