A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette Magyarország 2025 első félévének gazdasági adatait. Az Economx cikksorozatában három részben vizsgáljuk az ország teljesítményét az inflációtól az építőiparon át a turizmusig. Az első részben a GDP alakulását, a beruházások trendjét és a külkereskedelmi forgalmat elemezzük, bemutatva, mely tényezők segítették, és melyek fékezték a gazdasági növekedést az év első hat hónapjában.
Szerző(k): Kreivich OrsolyaSerdült Máté, a HOLD Blog állandó külsős szerzője és makrogazdasági szakértő volt vendégünk, akivel a pénzillúzióról beszélgettünk — arról a jelenségről, ami miatt gyakran rosszabbnak érezzük a gazdasági helyzetünket, mint amilyen valójában. Miért hisszük, hogy minden drágul, miközben a reáljövedelmek nőnek? Hogyan csap be minket az infláció, az árfolyamok, vagy éppen a dollár ereje?
Szerző(k): Tieger EndreA kormány 2025-re jelentős gazdasági növekedést, „repülőrajtot” várt, ám az év eddigi adatai alapján a fellendülés mérsékeltebb lehet a korábban reméltnél. Orbán Viktor már egyes kormányzati intézkedéseket is repülőrajtnak tulajdonít, pedig tavaly még 3-6 százalékos növekedésről beszéltek – elemzők szerint idén ez inkább csak fél százalék körül lehet.
Szerző(k): Károly GáborA termeléscsökkenés legfőbb oka az elégtelen kereslet a GKI üzleti felmérései szerint.
Szerző(k): EconomxA KSH kiskereskedelmi adatai azt mutatják, hogy élénkül a fogyasztás a boltokban, azonban a lapunknak nyilatkozó elemző szerint hátrébb kell állnunk, hogy a teljes képet lássuk.
Szerző(k): Kreivich OrsolyaA magyar munkaerőpiacon 2025 második negyedévében a foglalkoztatási ráta szinte változatlan maradt, miközben a népességcsökkenés és a munkaerő iránti kereslet enyhe mérséklődése visszafogta a növekedést. Közben nőtt a részmunkaidős foglalkoztatás aránya, a munkanélküliségi ráta a férfiaknál kis mértékben emelkedett, és továbbra is jelentős különbségek figyelhetők meg a nemek, korcsoportok és iskolai végzettség alapján.
Szerző(k): Kreivich OrsolyaA geopolitikai feszültségek és a kereskedelmi háborúk nyomán gyenge növekedési pályán marad a világgazdaság, de Európában hosszabb távon fordulat jöhet – derült ki az Amundi háttérbeszélgetésén. A szakértők szerint a kontinens stratégiai autonómiára építő programjai, a német fiskális élénkítés és az energiaátmenet beruházásai új növekedési forrást nyithatnak. Bár a GDP bővülése rövid távon 1 százalék alatt marad, 2026-tól már tartós fellendülés jöhet, amit a fogyasztás és a beruházások erősödése hajthat. Az Amundi elemzői úgy látják: a védelmi, energetikai és technológiai fejlesztések, valamint a bankszektor és az egészségügy együtt alapozhatják meg Európa versenyképességének újjáépítését.
Szerző(k): Károly GáborVolt idő, amikor Németországot gazdasági mintaként csodáltuk, mára azonban egyre több háztartás küzd a dráguló élelmiszer-, lakhatási és szolgáltatási költségekkel. Az emelkedő árak és a csökkenő megtakarítási ráta azt jelzik, hogy a német családok pénzügyi terhei folyamatosan nőnek, miközben az államháztartás bevételei is csökkennek.
Szerző(k): Kreivich Orsolya