Bizonyos Facebook-bejegyzések akár a munkaviszony megszüntetéséhez is vezethetnek, ezt támasztja alá a Kúria egy közelmúltban közzétett határozata – hívták fel az Economx figyelmét a KRS Ügyvédi Iroda szakértői.
Szerző(k): Drávucz PéterA cégvezetőknek nagyon oda kell figyelniük arra, hogy melyik munkavállalónak engedélyezik a négynapos munkahetet, és ugyanakkor melyik dolgozónak nem. Objektív érvékkel kell alátámasztani a döntést, hogy ne történhessen diszkrimináció.
Szerző(k): Drávucz PéterMunkaadóként például nem lehet rákérdezni a családi életre, a tervezett gyermekvállalásra, az anyagi helyzetre, a korábbi jövedelemre, a lakáshelyzetre, valamint a dohányzásra – mondta el az Economxnak a munkajogi szakértő.
Szerző(k): Drávucz PéterAz Economx értesülései szerint január végére lezárulhat a Magyar Telekom négynapos munkahéttel kapcsolatos tapasztalatainak kiértékelése. Szerkesztőségünknek jogi szakértők azt is elmondták, jó megoldás lehet, ha a cégek először tesztjelleggel, a munkaszerződések módosítása nélkül vezetik be a négynapos munkahetet.
Szerző(k): Drávucz PéterA két munkajogi fogalmat, az ügyeletet és készenlétet, sokan keverik – pedig egyáltalán nem ugyanaz. Amiben a szabályok megegyeznek, a dolgozónak mindkét esetben munkaképesnek kell lennie.
Szerző(k): Drávucz PéterRowena Paragas, a Fülöp-szigeteki munkaerő-közvetítők szövetségének (PASEI) alelnöke tiszta vizet öntött a pohárba a Magyarországon alkalmazott vendégmunkások ügyében. Vannak olyan filippínók, akiket nem is tudnánk megfizetni, ahogy az is kiderült, mi az a minimum bér, ami alatt nem is alkalmazhatóak.
Szerző(k): Sarkadi-Illyés CsabaSokakban tévesen él az a kép, hogy a ki nem adott szabadságot a munkáltató év végén pénzben kifizetheti a munkavállaló számára. Ez azonban a főszabály szerint nem igaz.
Szerző(k): Drávucz PéterNem egy, hanem két hallgató vizsgáztatásáról beszélt a Corvinus Egyetem rektora, aki szerint nehéz kívülállóként ítélkezni az ügyben. Egyik hallgató vizsgázhatott, a másik nem.
Szerző(k): EconomxA munkavállalók javára hozott kedvező döntést az Alkotmánybíróság: a jövőben azok a szakszervezetek is beleszólhatnak a munkahelyi kollektív megállapodásokba, amelyeket korábban a munka törvénykönyve kizárt, mert a megállapodás pillanatában még nem rendelkeztek megfelelő taglétszámmal.
Szerző(k): Nagy Kristóf
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
