A magyar munkavállalók mindössze 12 százaléka érzi úgy, hogy minden szempontból jó helyen van a munkahelyén, de a legfontosabb tényező, a biztonság, a tanulás, az önmegvalósítás, a munka-magánélet egyensúlya, a közösséghez tartozás és az elismerés. Minél nagyobb városban él valaki, annál nagyobb a nyomás, így a budapestiek érzik magukat a legrosszabbul.
Szerző(k): L. K.„A megtakarítási hajlandóságban az utóbbi években látható változások hasonlóak ahhoz, amit Európa más országaiban tapasztalunk” – mondta az Economxnak Kovács Krisztián, a Concorde stratégiai projektekért felelős vezetője. A Relax Befektetési Számlát 10-15 perc alatt megnyithatjuk teljesen online, és még a befektetési döntések miatt sem kell aggódnia az ügyfélnek. Interjú.
Szerző(k): Horváth BalázsSok tulajdonos vállalkozó napi 12-14 órát dolgozik, és homályos elképzelései vannak arról, merre tart a cége, hol szeretne tartani néhány év múlva, és miként lehetne cégvezetőként elérni azt a nyugodtabb, kiszámíthatóbb életet, amiről álmodik. Pedig ez nem is olyan nehéz.
Szerző(k): G. É.A digitális világ folyamatosan növekvő jelenléte radikálisan átalakítja mindennapi életünket. A Slone (Slow Zone) felmérése szerint a többség (44 százalék) képernyőideje napi három-négy óra, de van, aki tíz óránál is többet használja a telefonját.
Szerző(k): H. B.A globális bizonytalanság és a növekvő munkahelyi megszorítások megnehezíthetik az álláskeresést. Ugyanakkor az emelkedő megélhetési költségek még fontosabbá teszik, hogy az emberek megtartsák jelenlegi munkájukat, még akkor is, ha néha túl stresszesek.
Szerző(k): L. K.Itt az ősz, növekszik a munkaterhelés. Kiderült, kiknek kell különösen figyelniük magukra.
Szerző(k): G. É.Kisida Fumio japán miniszterelnök 2023 januárjában arra figyelmeztetett, hogy az ország a csökkenő születési arányszám miatt az összeomlás szélén áll.
Szerző(k): Horváth TiborKrónikus fáradtság, mentális kimerülés és közömbösség? Manapság már mindennapos jelenség a munkahelyi kiégés szindrómája, ami a fiatal generációkat is utolérte. Arról viszont kevés szó esik, hogy a hosszan tartó pszichotikus stressz a személyes élettani hatáson kívül milyen gazdasági károkat okoz a munkáltatóknak. Szakértőnk beszámolt a jelenséggel járó extra költségekről, a fluktuációról és a „munkahelyi wellbeing” jelenlegi helyzetéről Magyarországon.
Szerző(k): Balatoni Lilla