A szavaknál hangosabban beszél a tett - ez a közmondás illik leginkább Emanuel Macron múlt héten elmondott energetikai jövőképet a francia égre felrajzoló beszédére, melyet "Macron nagyszabású atomerőmű-fejlesztési programot jelentett be", "Macron elhozná Franciaország nukleáris reneszánszát", "Franciaország hat új, nyomottvizes atomreaktort épít 2050-ig" és zömmel ehhez hasonló címekkel és fókusszal tett hírré a sajtó. Ez azonban valójában azt jelzi, hogy a francia villamosenergia szektor újraskálázásáról szóló francia elnöki beszédbe hatásosan csomagolták be a verbális trükköket, és ezeket - kevés kivétellel - mindenki bevette. A francia elnök ugyanis sokkal kevésbé konkrétan szólt a nukleáris iparról, mint minden másról, ami energetikai ügyben az évszázad közepéig az országával megtörténhet.
Szerző(k): Szabó M. IstvánA pugliai Taronto kikötőjéhez közel telepítik az első offshore szélenergiás platformokat Európa és Afrika belső tengerébe. Egy jelentősebb méretű kisváros áramellátását fogják tudni vele kiváltani.
Szerző(k): Szabó M. IstvánFebruár eleje óta áll a négy közül egy blokk, két napja pedig egy újabb is kiesett a paksi atomerőműben. A cég közlése szerint mindez tervezett lépés volt, az ígéret az, hogy a blokkok közül legalább az egyik vasárnapra elkészül. Rossz ómen, hogy legutóbb éppen ez a blokk cáfolt rá egy ilyen tervre.
Szerző(k): Szabó M. IstvánAz Ocean Grazer nevű dán startup kitalálta, hogyan lehet a tengeri szélerőművek által termelt energiát hatékonyan eltárolni. A megoldás tavakban is működhet - idézi a BBC hírét a Hvg.hu.
Szerző(k): Szepesi AnitaA napokban nagy meglepetést keltett a hír, hogy az egy híján 300 nap alatt összekalapált új holland koalíciós kormány 5 milliárd eurós kerettel új nukleáris projektet indítana, melynek végeredményét, két új atomerőművet a következő évtizedben tető alá is hozna. Az elképzelés továbbra is valós, de a most bejelentett lépések megmutatják, hogy a holland kormány fejében hol is van a helye az atomnak a jövő energiamixében: messze-messze a zöldhidrogén mögött.
Szerző(k): Szabó M. IstvánAzt már tavaly sejteni lehetett, hogy Kína nem éri be annyival, hogy csupán ázsiai léptékben mérten váljon a tengeri szélerőműveket tekintve is nagyhatalommá, de amit most hivatalosan lejelentettek, arra valószínűleg senki sem számított. Trónfosztás történt tavaly a tengeri szélerőművek világában.
Szerző(k): Szabó M. IstvánA tengeri (offshore) szélerőművek viszonylag gyors, de kétség kívül látványos európai sikerei Kína és az Egyesült Államok után Japánt is megbabonázta. A szigetországban máris arra készülnek, hogy tömegesen állhassanak üzembe a vízben álló áramtermelő egységek. Ezt katalizálandó, egy japán cégekből álló konzorcium saját technológiai fejlesztéseket jelentettek be a szélerőművek vízretételhez.
Szerző(k): Szabó M. IstvánA világ egyik legnagyobb szélturbinagyártója, a Siemens Gamesa Renewable Energy jelentős veszteséget jelentett a 2022-es első pénzügyi negyedévre. A cég borúlátó arra vonatkozóan, hogy a szektor számára a koronavírus-járvány okozta negatív következmények ellensúlyozása után mikorra sikerülhet a gazdasági kilábalás.
Szerző(k): Szabó M. IstvánA tengeri szélenergia hasznosítás mennyiségi és energiamix-béli arányának drasztikus növelése az egyik kulcs ahhoz, hogy Európa a szén kivezetése után a földgázról is mindinkább le tudjon mondani. Az Egyesült Királyságban Skócia számára mindez kivételes történelmi lehetőséget is tartogat: a britek szélenergiás koronaékszere lehet a térség - a tengeri részeket is ideértve.
Szerző(k): Szabó M. István