Furcsa helyzet áll elő az Egyesült Államokban: egy rafinált módon kidolgozott támogatási rendszer alapján évekig továbbfinanszírozhatóvá tennék a nukleáris áramtermelő egységek működését a klímavédelemre hivatkozva, azonban a pénzért - aminek nagyságával kapcsolatban elég annyi, hogy ennél kevesebből kezdik meg Kínában manapság egy-egy új blokk építését - mégsem nem hajol le senki. Illetve aki lehajolna, arról már a pályázati határidő lejárta előtt kiderült, nem teheti. Csak találgatni lehet, hogy ennek így mi az értelme.
Szerző(k): Szabó M. IstvánAz energiafelhasználás 36 százalékáért és a szén-dioxid-kibocsátás 37 százalékáért az építkezések, az építőanyag-gyártás és az épített létesítmények üzemeltetése felelős. Míg azonban az energiahatékony üzemeltetésre, az ezt célzó felújításokra és a közel nulla energiaigényű épületek építésére kiemelt figyelem jut, addig az építőanyagok gyártásával és az építkezéssel kapcsolatos energiafelhasználásra és szén-dioxid-kibocsátásra sokkal kevesebb - hívja fel a figyelmet szemléletváltást sürgetve az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetség (ÉVOSZ).
Szerző(k): Szepesi AnitaA speciális daruépítő svájci cég Ausztrália után Indiába is leszerződött arra, hogy a különös látványt nyújtó energiatároló rendszerét a villamosenergia-hálózatok szolgálatába állítsa. De az új szerződés nyit egy újabb kis kaput is a karbonlábnyom csökkentése felé.
Szerző(k): Szabó M. IstvánEurópa egyik legnagyobb kapacitású zöld hidrogén üzemét építi fel a Mol Százhalombattán, a 22 millió eurós beruházás lehetővé teszi, hogy a vállalat megújuló forrásból származó elektromos áram segítségével évente 1600 tonna zöld hidrogént állítson elő, és ezzel 25 ezer tonnával csökkentse szén-dioxid-kibocsátását.
Szerző(k): Szász PéterA fásítás hasznos, de nem csodaszer az éghajlatváltozás ellen, Magyarország jelentős része nem is alkalmas erdőtelepítésre - olvasható az Ökológiai Kutatóközpont munkatársainak szerdán közzétett elemzésében.
Szerző(k): Domokos LászlóEgységes szén-dioxid-adó bevezetését javasolta a vállalatok számára az ország ambiciózus éghajlati célkitűzésének eléréséhez az EU-tagállam Dánia kormánya.
Szerző(k): Szabó DánielEléggé ismert történet, hogy április 22-e először 1970-ben volt a Föld Napja, és hogy a vizeink, a levegőnk és a környezetünk védelmének fontosságára figyelmeztető, egy amerikai egyetemista kezdeményezéséből indult esemény igen gyorsan globális méretűvé vált. Arról már kevesebb szó esik, hogy e szimbolikus gesztus mögötti eszmék mostanra nem csak a zöldszervezetek és a kormányzati intézkedések szintjén, hanem a vállalatok életben is hovatovább kötelező érvényűvé váltak. Nem csak egy napra - hisz éppen erről szól a fenntartható fejlődés programja. Az idei Föld Napján ezért egy ilyen, céges példán keresztül mutatnánk meg, hogyan állnak össze a fenntarthatóságot célzó mindennapi döntések idővel történelemmé.
Szerző(k): Szabó M. IstvánAz AGL az egész ausztrál kontinens legnagyobb energetikai cége, és bár jó ideje reklámozza a zöldenergiát is, most úgy döntött, hogy tényleg elkezdi bezárogatni az ország egyik legnagyobb a szénerőművét. Kicsivel hamarabb is, mint ahogyan legutóbb ígérte.
Szerző(k): Szabó M. IstvánAz ENSZ friss klímajelentése a 2010 és 2019 közötti időszakot vizsgálta, és a szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy még soha nem volt ennyire magas a globális szén-dioxid-kibocsátás. A tudósok szerint még most kell változtatni ahhoz, hogy 1,5 Celsius-fokra lehessen csökkenteni a globális felmelegedést. Az ENSZ-főtitkát szerint fennáll a veszélye annak, hogy a Föld lakhatatlanná válik, ha a kormányok nem értékelik át az energiapolitikájukat.
Szerző(k): Ambrus-Nagy Boglárka
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
