Míg a dán, finn és svéd fiatalok már átlagosan 21 évesen elköltöznek a szülőktől, addig ezt a magyarok 27 évesen teszik meg, amivel nem állunk rosszul a szomszédokhoz képest. Szlovákiában átlagosan közel 31 évesen, a horvátok pedig csak 33 éves koruk után hagyják el a kényelmes szülői házat.
Szerző(k): EconomxA Nyelvtudományi Kutatóközpont szerint havonta 40,50 névadási kérelem érkezik. Új tendencia, hogy egyre többen saját maguknak akarnak új nevet adni.
Szerző(k): Zádori BenceA gyermek nevére vásárolt ingatlan a gyermeké lesz és azzal a szülők már nem rendelkezhetnek kedvük szerint – mondta el a Napi.hu-nak Fekete Bálint ügyvéd.
Szerző(k): Drávucz PéterA világjárvány előtt az elsőéves egyetemisták mintegy 20 százaléka élt otthon a tanulmányai alatt Angliában, míg idén már a leendő hallgatók 34 százaléka maradhat egy fedél alatt a szüleivel.
Szerző(k): Economx26,4 év az az átlag életkor, amikor az Unióban a fiatalok elköltöznek a szüleiktől. A legkésőbb Horvátországban, a leghamarabb Finnországban kezdik el a fiatalok a saját életüket élni. Magyarország erősen a középmezőnyben foglal helyet.
Szerző(k): Zádori BenceA nők azon korcsoportja esik el a kedvezményes babaváró hitel lehetőségétől, akik a leginkább vállalnak ma gyermeket, az elmúlt évtizedben ugyanis a 30-34 éves nők szültek leginkább. Most már közülük csak azok vehetik igénybe a babaváró kölcsönt, akik még 2024-ben várandósak lesznek.
Szerző(k): EconomxAkinek a gyermeke ebben a tanévben fejezi be a középiskolát, már nem jogosult családi pótlékra és családi adókedvezményre sem. Ráadásul aki a jogosultság megszűnését nem jelzi a munkáltatójánál, azt még 12 százalékos különbözeti bírsággal is sújthatják, mondta lapunknak az RSM Hungary adószakértője.
Szerző(k): Koncsek RitaAz Amerikai Pszichológiai Társaság most először adott ki ajánlásokat a tinédzserek közösségi média használatára vonatkozóan.
Szerző(k): Eisenkrammer NóraAz autizmus tünetei ugyanúgy hatnak a szülőkre a különböző országokban, ám a szülői jólét már a kultúra függvénye – derül ki egy nemzetközi felmérésből, amely az autista gyerekekkel együttélő felnőttek életminőségét vizsgálta. Az ELTE kutatóinak részvételével készült tanulmány arra is rámutat, hogy az érintettek társadalmi biztonsága Magyarországon is erősítésre szorul.
Szerző(k): Eisenkrammer Nóra