Meglepő, ha az EU-ban egy fontos kérdés úgy kerül elő, ahogy az a zöldatom és a zöldgáz ügyével történt; de az méginkább, hogy máris megjelent az az értelmezés, hogy e lépés volna az olcsó energia záloga. Mi van az átcímkézési szándék mögött? Miért vannak máris késésben a lengyelek? Továbbra is ki kell-e világítani éjszaka a belga autópályát? Egyáltalán: gyógyírt hozhat-e a bajokra, ha a régi eszközöket és módszereket erőltetjük tovább? Erről szól a Napi.hu friss videós podcastja.
Szerző(k): Szabó M. IstvánAz EU 27 tagországából 15 - köztük Magyarország - továbbra is sokkal inkább támogatja a fosszilis energiahordozókat, mint a megújuló energiák terjedését. Az uniós számvevőszék jelentése szerint e támogatások nemcsak aláássák az átmeneti időszakra vonatkozó célok elérhetőségét, de megdrágítják a tiszta és energiahatékony technológiák használatát is.
Szerző(k): Szabó M. IstvánA napokban nagy meglepetést keltett a hír, hogy az egy híján 300 nap alatt összekalapált új holland koalíciós kormány 5 milliárd eurós kerettel új nukleáris projektet indítana, melynek végeredményét, két új atomerőművet a következő évtizedben tető alá is hozna. Az elképzelés továbbra is valós, de a most bejelentett lépések megmutatják, hogy a holland kormány fejében hol is van a helye az atomnak a jövő energiamixében: messze-messze a zöldhidrogén mögött.
Szerző(k): Szabó M. IstvánA tengeri (offshore) szélerőművek viszonylag gyors, de kétség kívül látványos európai sikerei Kína és az Egyesült Államok után Japánt is megbabonázta. A szigetországban máris arra készülnek, hogy tömegesen állhassanak üzembe a vízben álló áramtermelő egységek. Ezt katalizálandó, egy japán cégekből álló konzorcium saját technológiai fejlesztéseket jelentettek be a szélerőművek vízretételhez.
Szerző(k): Szabó M. IstvánA tengeri szélenergia hasznosítás mennyiségi és energiamix-béli arányának drasztikus növelése az egyik kulcs ahhoz, hogy Európa a szén kivezetése után a földgázról is mindinkább le tudjon mondani. Az Egyesült Királyságban Skócia számára mindez kivételes történelmi lehetőséget is tartogat: a britek szélenergiás koronaékszere lehet a térség - a tengeri részeket is ideértve.
Szerző(k): Szabó M. IstvánTöbb százezer hektárnyi vízfelület kihasználatlan Magyarországon napenergia-termelési szempontból, miközben úszó napelemes szigetekkel hektáronként, évente akár másfélmillió kilowattóra (kWh) is megtermelhető lenne. Erre jutott a holland vízgazdálkodási területről indult, ma már a nemzetközi porondon is mélyépítéssel és innovatív épületgépészettel is foglalkozó Wavin közleménye.
Szerző(k): Szabó M. IstvánBécsben, éles körülmények között tesztelik azon energiarendszereket, amelyek a fenntartható városfejlesztés alapjait adják a jövőben.
Szerző(k): Tér DiánaAz ausztráliai Newcastle a világ legnagyobb szénrakodó tengeri kikötője, ahonnan jelenleg is az éves ausztrál szénexport mintegy 40 százalékát hajózzák be Kínába, Japánba, illetve Ázsia más országaiba. A kikötő maga azonban - a spanyol Iberdolával kötött friss megállapodással, de egy nagy tervezési csomag eredményeként - teljes egészében megújuló energiára támaszkodva működhet.
Szerző(k): Szabó M. IstvánA gáz és a nukleáris energia is megkaphatja a "zöld címkét" az Európai Uniótól, miután tavaly év végén elkészült az az energetikai-taxonómia tervezet, amely mindkét energiahordozót környezetvédelmileg fenntarthatónak minősítené. A magyar kormány hangos szószólója ennek a módosításnak, de a befektetők szerint ezt nagyon súlyos hiba lenne meglépni.
Szerző(k): Tér Diána
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
